Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. VIDOVEN ÁRPÁD (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3682 alkalmazását lehetővé tevő előírások bevezetése, amelyek a hitelezői érdekek fokozottabb védelmét szolgálják, és javítják a társaság kisebbségben levő tagjainak helyzetét, részvételüket a cég ügyein ek eldöntésében, ezáltal nagyobb biztonságot nyújtva a gazdasági élet résztvevőinek. Szeretném megköszönni az értékes hozzászólásokat és a törvényjavaslathoz benyújtott, elsősorban pontosító jellegű módosító javaslatokat, amelyek egy részét a kormány is tá mogatja, és igazán nem százalékos arányban figyelembe véve, hanem annak érdemét alapul véve. Köszönöm Kovács László képviselő úr hasznos észrevételét, amelyben a cégeljárási törvény több lépcsőben történő hatálybalépésére tekintettel javasolja, hogy az akt uális időállapotokat jelenítsük meg a kormányzati portálon, vagy más hasonló módon. Meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a mindenkor hatályos cégeljárási törvény szövege a kormányzati portálon és az Igazságügyi Minisztérium honlapjá n is megjelenjen, ezáltal is könnyítve a jogalkalmazók, ügyvédek, közjegyzők munkáját. Szintén köszönöm, hogy Vidoven Árpád képviselő úr is alapvetően a törvényjavaslat támogatását javasolta; úgy gondolom, a mostani felszólalásai sem ezzel ellentétes irány úak. Néhány dologra szeretnék csak itt kitérni. Nem hagyhatom szó nélkül, hogy a képviselő úr a törvényjavaslatot salátatörvénynek nevezte. Ön pontosan ugyanolyan jól tudja, képviselő úr, mint jómagam is, hogy általában nemcsak az Országházban, de mondjuk, az Alkotmánybíróság berkein belül is akkor beszélünk negatív értelemben vagy pejoratív értelemben salátatörvényről, ha ott a törvényjavaslat a benne foglalt szabályozási területeket tekintve jelentősen eltérő, különböző jogágakhoz tartozó törvények módosí tását tartalmazza úgy, hogy azok nem alkotnak egységes egészet. Ebben a törvényjavaslatban valóban öt különböző törvény módosítását vettük célba, azonban ezek koherens egészet, egységet alkotnak, és a szabályozás összefüggéseit a törvényjavaslatban egyérte lműen tetten lehet érni. A képviselő úr egyébként megszólalásában utóbb maga is elismerte, hogy valóban indokolt ennek az öt törvénynek az egyidejű módosítása, így úgy gondolom, itt tényleg nem beszélhetünk negatív értelemben vett salátatörvényről. Azt is megjegyezte a képviselő úr, majd a módosító javaslatában ki is fejtette, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény szerint a jogi személlyel szemben három intézkedés rendelhető el: a jogi személy m egszüntetése, a tevékenység korlátozása, és a céggel szemben pénzbírság is kiszabható. A képviselő úr hiányolja - és ezt ma is elmondta , hogy a cégjegyzékben csak a cég megszüntetését és valamely tevékenység korlátozását kellene feltüntetni, azonban azt nem, ha a jogi személlyel szemben pénzbírság alkalmazására került sor. Nem értek egyet azzal, hogy a cégjegyzékben a pénzbírság feltüntetésére is szükség volna, hiszen csak azokat az intézkedéseket indokolt a cégjegyzék részévé tenni, amelyeknek a jövőben is fontos jogkövetkezményei vannak, és amelyek ezért a forgalom biztonsága szempontjából szinte nélkülözhetetlenek. Ilyen értelemszerűen a jogi személy megszüntetése, továbbá a cég által folytatott tevékenység korlátozása, ám mindez egy cég által fizetendő pénzbírság esetében már nem mondható el. Szintén nem tudom elfogadni a képviselő úr azon álláspontját, amely szerint nem célszerű, ezért a törvényjavaslatból elhagyandó, hogy a polgári perrendtartás olyan tartalmú módosítására kerüljön sor, amely a felülv izsgálat kizárását más törvényben is lehetővé kívánja tenni. (20.40) Kétségtelen, hogy azon jogalkotó cél, mely szerint az összes, a felülvizsgálat lehetőségét kizáró rendelkezés egy helyen, a Pp.ben szerepeljen, a jogalkalmazók munkájának könnyítését szo lgálta volna. Azonban a gyakorlatban, mivel a jogorvoslati jogot kizáró törvények általában korábban születtek, mint a polgári perrendtartás 271. §ának tiltó szabálya, e rendelkezés inkább jogbizonytalanságot eredményezett, ezért a módosítás feltétlenül i ndokolt.
