Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - A népesség személyi, családi és lakásviszonyainak képviseleti minta alapján történő 2005. évi felméréséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz):
3558 problémája a társadalomnak, a kormányzatnak, a gazdaságnak. Kikről? A munkavállalói korú, de gazdaságilag nem aktív népess égről, tehát a munkanélkülieket, illetve azokat, akik nem is számítanak a gazdasági fölmérések szerint munkanélkülieknek, vagy akik igen - vannak itt határesetek , találjuk meg a felmérés során, hogy aztán ebből a gazdaságpolitika csinálói eredményes mego ldásokat találjanak. Miről is van szó? Mindnyájan, sokan érezzük, vannak az országban olyan régiók, olyan területek, ahol a munkanélküliség magas, vagy a foglalkoztatottság feltűnően alacsony; olyan régiókban, ahol pedig más termelőeszközök rendelkezésre á llnak. Nevezetesen, termőföldek hektárjainak tízezrei ott vannak, amelyek évtizedek, évszázadok óta nem voltak megmunkálva, bozót, cserje és hegyoldal, ugyanakkor ízletes bogyót termelhetnének ott, és sok minden mást. Ha elmegyünk más országokba, akár csak északabbra - Szlovákiába, Lengyelországba - vagy a balkáni országokba, Svájcról nem is beszélve, akkor láthatjuk, hogy ott egy ilyen földterületen micsoda értékes dolgokat termelnek - megtermelhetők. (14.30) Magyarországon az a természeti adottság megvan, ugyanakkor olyan magas a munkanélküliség vagy nem foglalkoztatottság, amire aztán a válasz micsoda: általában az, hogy minálunk ez így van, vagy megörököltük, mint szamár a fülét. Azt szeretném, tisztelt Országgyűlés, ha végiggondolnánk ezt a témát, hogy nem kell ennek így lenni. A szamár megörökölte a fülét, de nekünk nem kell, hogy megörököljük, hogy termelőeszközök egymás mellett ne álljanak össze, és abból a nemzetgazdaságnak ne legyen haszna, sőt tehertétel, ahogy vannak. Ez a mikrocenzus megcélozhatj a - talán a régiókban még inkább, mint az országban általában - ezeket a kérdéseket, ami nem több mint 45 kérdés az iskolázást illetőleg és néhány más társadalmi mutatót illetően. Akkor olyan adatok állhatnak rendelkezésünkre, amelyekből egészségesebb, er edményesebb gazdaságpolitikát ki lehet silabizálni. Köszönöm. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik 5 perces időkeretben Szakács Imre, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz) : Köszönö m a szót, elnök úr. Azt hiszem, a magyar családok hozzászokhattak, hogy tízévente bekopognak hozzájuk évkezdet vagy év vége környékén, és egy népszámlálás keretében rögzítik az ország statisztikai adatait, amelyeket a népszámlálások előírnak. Két népszámlá lás között van a szokásos félidőben egy reprezentatív felmérés, amely a lakosságnak csak egy bizonyos százalékát érinti, ennek a törvényjavaslata fekszik itt, a Ház asztalán. Képviselőtársaim hallhatták Horváth János képviselőtársunktó l, hogy egyegy ilyen statisztikai felmérés, ami nem kis pénzbe kerül, milyen lehetőségeket ad adatok felvételére, hiszen képviselőtársam, ha jól értettem, a munkanélküliséggel és a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos adatfelvételre tesz javaslatot. A sz akemberek majd megvizsgálják, hogy ez a cenzus alkalmase ennek a kérdésnek a kezelésére. Az viszont biztos, hogy a törvényjavaslatban szerepel - amelyhez módosító indítványt nyújtottam be , ott vannak olyan adatok, amelyeket talán nem kellene vagy nem fe ltétlenül indokolt ebben a formában és ily módon kezelni. Ha megengedik, akkor felolvasnám dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos levelét, amelyet Vastagh Pál úrnak, a parlament alkotmányügyi bizottsága elnökének írt ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatb an: “A törvényjavaslat 3. § a) pontja szerint a természetes személyek névadata helyett csak a családi és utónév kezdőbetűit rögzítik. Ez azonban nem zárja az adatok és az érintett közötti kapcsolat
