Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
3553 közhitele s dokumentáció, amelyben a jelenlegi módosítást követően az elektronikus nyilvántartás és a papíralapú nyilvántartás közösen ugyanazon bizonyító erővel jelenik meg, méghozzá egy olyan technikai kötelezettségvállalás mellett is, amelyre az államtitkár úr az expozéjában utalt, hogy 2007től kezdve, függetlenül attól, hogy vane papíralapú nyilvántartás vagy nincs papíralapú nyilvántartás, párhuzamosan, visszamenőleg tíz évre, ennek a két rendszernek találkoznia kell. Az elektronikus nyilvántartás és a cégadat ok elektronikus kezelése mellett igen fontos, hogy az ebből következő technológiai rendszer is elektronikai úton összeköthető legyen, nevezetesen az illetékek, illetve a bejegyzéssel kapcsolatos költségek elektronikus kezelése a Magyar Államkincstár rendsz erén keresztül. Aki már járt cégbíróságon vagy alapított céget, az tudja, micsoda óriási bürokráciával kellett szembenéznie, mennyi fölösleges külön utat kellett lefutni. És ez nemcsak a határidőkben, hanem bizony a cég indulásában is hátrányt jelenthetett , mert hiszen a cég ugyan működhet, megkezdheti a működését még a cég bejegyzése előtt is, de ez a helyzet egy utólagos jóváhagyással visszamenőleg válik igazán relevánssá, a kettő közötti intervallum azonban a cég elfogadottságát a gazdasági életben nem t eszi olyanná, mint amilyen a már bejegyzett cégek esetében, ezért nem közömbös, hogy ez az idő mennyi. Most már látjuk, hogy ebben a törvényben a jogi személyiséggel nem rendelkező cégek bejegyzése az eddigi 30 napról 15 napra, a jogi személyiségűeknél az eddigi 60 napról 30 napra csökken a bejegyzési teljes határidő, még egyszer mondom: egyszerűsítve az eljárási rendet, digitalizálva az elektronika eszközeinek az igénybevételével, és növelve a jogbiztonságot, amelyre a polgári perrendtartási törvény módosí tása ad lehetőséget. Itt is visszautalnék az államtitkár úr expozéjára, hogy az elkészített iratokról az elektronikus másolat a másolat közhitelességét, az okirat valódiságát tartalmazza, de semmiben nem befolyásolja annak bizonyító erejét, esetleges eljár ásban való felhasználhatóságát. Vita volt korábban, sőt jogértelmezési, jogegységi döntésre is sor került annak érdekében, hogy rendezzük, mi tekinthető a cégnyilvántartásban alapadatnak, illetve mi az, amit már 2001 óta a jogi személyekkel szemben elrende lhető büntetőjogi intézkedések alapján a cégnyilvántartás részeként kell kezelni. Részeként kelle kezelni az elindított nyomozati eljárást, a végrehajtási eljárást, az esetleges zár alá vételt? Ez a módosítás most egyértelművé teszi: igen, ez a cégnyilván tartás teljes jogú része, méghozzá úgy, hogy a végrehajtás vonatkozásában nemcsak a bírósági végrehajtást, hanem az államigazgatási, illetve a közigazgatási jogkörben indított végrehajtási eljárásokat is a cégnyilvántartás részeként kell kezelni. Ez egy na gyon fontos, és a hitelezők, valamint a gazdasági partnerek szempontjából is megnyugtató, mindenki számára elérhetően megfelelő jogi dokumentáltsággal rendelkező adatbázis, amely a felügyeleti intézkedés megtételét is megkönnyíti, mert a kettő azért egyben értelmezendő. A közelmúltban tárgyalta a Magyar Országgyűlés az európai részvénytársaságról, valamint az európai gazdasági egyesülésekről szóló törvényeket, amelyek új jogintézményként kerültek be a magyar jogalkotási körbe, azzal, hogy ezek a most már az Európai Unióban működő és valamennyi tagállamban - ahol ezek a cégek telephellyel rendelkeznek - azonos jogosítványokkal és természetesen kötelezettséggel rendelkező gazdasági vállalkozások milyen nyilvántartási rendszerben szerepeljenek e törvénymódosítá s kapcsán. Nagyon jó, hogy a telephelybejegyzések önállóságát megköveteli; megköveteli, hogy az információ összeköttetésben legyen az anyacéggel, valamint azt is, hogy ha az anyacég esetlegesen Magyarországra települ, akkor az önálló cégbejegyzésnél, cégny ilvántartásnál a „telephely” helyett már a „székhely” megfelelő kifejezésre kerüljön sor, mert hiszen a telephelyek nem önálló jogi személyek, mindig a székhely szerinti ország joga szerinti eljárásrenddel kell számolnunk. A közjegyzők az utóbbi időben - n agyon helyesen - különböző irodákat hoznak létre, és nem egyénileg látják el ezt a feladatot, hanem különböző társasági formában. A cégjegyzéknek ezt is követnie kell, méghozzá úgy, hogy a közjegyzői irodákban szereplő közjegyzők nevét, adatait, az üzletré szben, illetve a társaságban viselt felelősség alapján fogható hozzájárulásukat, vagyoni részüket külön nyilvántartásban kell kezelni.
