Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
3550 amikor a cégbíróságot feljogosítja arra, hogy ha nem lát más lehetőséget arra, hogy a törvényes működés rendjét helyreállítsa, csak azt, hogy a törlési eljárást megindítsa az adott cég tekintetében, azt mindenféle sorrendiség betartása nélk ül meg tudja tenni. Ez nagyon fontos dolog, mert időnként hónapok, évek vesznek vagy veszhetnek el, és nem csekély vagyonok kerülhetnek veszélybe azáltal, hogyha a cégbíróság kötve van ahhoz a sorrendiséghez, amit számára a törvény alkalmazni rendelt. Tehá t ebből a szempontból is jónak tartom az indítványt. Valóban, a kiszabható pénzbírság összege igen jelentős mértékben meg fog növekedni, hiszen az eddigi minimum 50 ezer forintról 100 ezer forintra, a maximum 500 ezerről pedig 10 millió forintra fog növeke dni. (13.50) (Podolák Györgyöt a jegyzői székben Nagy Nóra váltja fel.) Megítélésem szerint ez valóban visszaható erejű lehet arra, hogy egyes cégek vagy a cégeljárási törvény hatálya alá tartozó más személyek ne tegyenek eleget azoknak a törvényi köteleze ttségeknek, amelyeket akár a cégeljárási törvény, akár a társasági törvény vagy más törvény a terhükre vagy kötelezettségükre ró. Nagyon sok esetben tapasztalható az, hogy többszöri felhívás ellenére sem helyezik letétbe például az éves, számviteli törvény szerinti beszámolót az egyes társaságok, tehát nem ismerhető meg a cégbíróságoknál az egyes társaságok tényleges vagyonipénzügyi helyzete, és a cégbíróság csak nehézkesen tud olyan helyzetbe kerülni, illetőleg olyan helyzetet teremteni, hogy ezeket a tör vényi kötelezettségeket végül is gyakorolják a cégek, mert valóban csak így ismerhető meg egy adott cég törvényi követelményeknek való megfelelése, illetőleg az, hogy valóban milyen vagyoni háttérrel rendelkeznek. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a jog alkotó kitérni szándékozik arra is, hogy a bejegyzési határidők módosultak az eddigi gyakorlat során is. Amit a törvény eddig szabályozott naptári napokban, az elkövetkezendőkben rövidülni fog, és most már munkanapokban tudjuk mérni azokat a határidőket, a melyek az egyes cégbíróságok rendelkezésére állnak az ügyintézés tekintetében. Magam is úgy tapasztalom, hogy hála az informatikai fejlesztésnek, hála a cégbíróság alkalmazottai egyre fokozottabb felkészülésének, s hála a cégbírák odaadó tevékenységének, a z egyes cégbejegyzési, illetőleg változásbejegyzési ügyek egyre gyorsabban megvalósulnak. Ez mindenféleképpen egyrészt forgalombiztonsági szempontból nagyon jelentős, hiszen egy cégbejegyzési aktusból nagyon sok jogkövetkezmény fakad, és nem elhanyagolható ennek a hitelezővédelmi szempontrendszere sem, hiszen ha már bejegyzett adatok tekintetében vagyunk kénytelenek egymással kommunikálni, akkor teljesen más a helyzet, mint ha egy éppen bejegyzésre váró változás vagy bejegyzés tekintetében kell megnyilvánul nunk. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy meghatározott körben, ha úgy tetszik, törvényességi felügyeleti eljárás keretében bizonyos személyek - például felügyelőbizottsági tagok vagy könyvvizsgálók - kikényszeríthetnek egy adott változást, ami a személyü ket érinti, ha ezt a változásbejelentési kötelezettségüket maguk a vezető tisztségviselők valamilyen oknál fogva nem teljesítik. Nagyon sok esetben tartalmaz ennélfogva a cégnyilvántartás olyan adatokat, amelyek már rég nem hatályosak, tehát két vagy három éve már nem funkcionáló felügyelőbizottsági tag, két vagy három év óta, vagy, ne adj' isten, még hosszabb ideje nem funkcionáló könyvvizsgáló szerepel még a célnyilvántartásban. Ez megint csak a hitelezők biztonsága kárára történik, hiszen nem tudják, hog y kik azok a személyek, akik a törvényes működés helyreállítása vagy biztosítása szempontjából jogokat és kötelezettségeket gyakorolnak. Összességében tehát azt tudom mondani, hogy a szocialista frakció a törvényjavaslatot támogatja, mindenféleképpen alkal masnak tartja azokra a kívánatos célokra, amelyeknek a törvényjavaslatnak meg kell felelnie. A magam szempontjából ehhez én egy dolgot tennék hozzá, amit már az alkotmányügyi bizottság ülésén is felvetettem - ugyan ennek formális jogalkalmazási vagy jogalk otási technikája még igazából nem ismert , és államtitkár úr is szót ejtett róla, hogy
