Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
3524 intézkedéseket tegyen. Én most egyetlenegy momentumot emelnék ki, a gyermekgondozási segély intézményét. A gyes jelenlegi összege nem több, mint a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 23 200 forintos összege. Amikor egy család gyermeket vállal, nyilván nem csak az anyagi juttatásokra figyel, mégis úgy gondolom, a gyesen lévő édesanyák számára ez a 23 200 forint megalázó összeg. Szerettem volna látni ebben a törvényjavaslatban az MDF véleményét, amely azt mondja, hogy a gyes öss zegét legalább 50 százalékkal emeljük meg, és ehhez a forrásokat is teremtsük meg. A Magyar Demokrata Fórum az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot ebben a formában nem tudja támogatni. Köszönö m, hogy meghallgattak. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A vezérszónoki kör után az írásban előre jelentkezett felszólalók következnek. Elsőként Lezsák Sándor független képviselőnek adom meg a szót. LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm, elnök ú r. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! A Magyar Demokrata Fórumból kizárt, kivált és Nemzeti Fórum néven képviselői csoportot létrehozó tizennégy képviselőtársam véleményét összegzem. Nem fogjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot, s arról szeretnék be szélni hosszabban, hogy miért nem. Miért nem? Hiszen a törvényelőterjesztés tartalmaz pozitív és negatív elemeket egyaránt, de emiatt még nem érdemelné meg sem az egyértelmű támogatást, sem a tagadó elutasítást. A javaslat némileg rendezni óhajtja a koráb ban meglehetősen gazdátlan szociális ellátások elmúlt két esztendőben felgyülemlett problémáit, de nem néz szembe a szociális ellátórendszer legsúlyosabb problémájával, az elszegényített önkormányzatok cselekvőképtelenségével. Teljesen indokolatlan új ellá tások bevezetése, amíg a meglévő kötelezettségeiket sem tudják teljesíteni az önkormányzatok. A jelen tervezet bizottsági vitái során is a kisebbségi vélemény képviselőinek az volt a véleményük, hogy a tervezett új intézkedések, illetve az önkormányzatokra háruló új feladatok meghaladják az önkormányzatok teherbíró képességét, azaz a jövőre csökkenő önkormányzati apanázs ismeretében nem lesz meg ezeknek az új szociális jogosítványoknak a megfelelő költségvetési háttere. A kisebbségi vélemény képviselői - kö zöttük mi is - tehát nem az új ellátások létét ellenezzük, hanem azt, hogy ismét úgy hárítunk pluszkötelezettségeket az önkormányzatokra, hogy nem biztosítjuk ezen kötelezettségek teljesítésének az anyagi fedezetét. (11.50) Ha visszatekintünk a közelmúltba n, jelesül az elmúlt öt esztendőben bevezetett új szociális szolgáltatásokra, akkor látszólag a szociális ellátás rendkívül gyors fejlődését vélelmezhetnénk. Tizenkét új szociális ellátást vezettek be, például a szenvedélybetegek otthonában történő ellátás át, az utcai szociális gondozást, a fogyatékossággal élő személyek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a pszichiátriai betegek nappali intézményben történő ellátását, a hajléktalanok rehabilitációs intézményeinek működtetését, és lehetn e tovább sorolni az érdekeltek, a rászorultak új jogosítványait, egyben az önkormányzatok új kötelezettségeit. Az elmúlt évtizedben a politikai rivalizálás arra készteti az éppen kormányon lévőket, hogy újabb és újabb szociális jogosítványok bevezetésével igazolják a választópolgárok előtt a szociális érzékenységüket, elkötelezettségüket. A jelen törvénytervezet is új ellátási forma keretében vezeti be a nem foglalkoztatottak rendszeres segélyét vagy az adósságkezelési szolgáltatást, és sajnos ismét nem ren del megfelelő állami támogatásokat eme új önkormányzati feladatok ellátása érdekében. Az önkormányzatok szociális kötelezettségének fedezetlenségére hadd idézzek adatokat egy két évvel ezelőtti felmérésből; azóta a helyzet romlott. Eszerint az ellátási köt elezettségüket nem teljesítő települések aránya a pszichiátriai betegek nappali intézményének fenntartása területén 93 százalékos, a fogyatékossággal élő személyek számára előírt gondozóházak működtetése terén 90 százalékos, a
