Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3514 Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás 1515 perces időkeretben szabta meg ennek időtartamát. Ezenközben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Vidorné Szabó Györgyinek, az MSZPképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselő asszonynak. Képviselő asszonyé a szó. (10.50) DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Asszony! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Bizony, van mit javítanunk a szociális ellátórendszerünkön. A törvényt 1993ban alkottuk, és ennek a területnek a szabályait azóta toldozzuk és foldozzuk. Egy egységes és nagy ívű megoldás még várat magára. Várat magára azért, mert csak olyan alapokra lehet azt helyezni, amelyek a jelenleg érvényben lévő rendelkezésektől eltérően más szemléletet igényelnek. Ezért fontos az önök előtt álló törvényjavaslat, mert ez ezt a meg változtatott szemléletet tükrözi, és így lehetőséget ad majd új sarokpontok megállapítására, és az új törvény erre tud ráépülni. Minek alapján mondhatjuk, hogy szemléletet váltottunk? Egyrészt igaz ez a szociális igazgatási rendszer kiépítésére, ez már éve k óta váratott magára, és ennek a javaslatnak az alapján megkezdhető. A mai igazgatás rendszerében ugyanis nincs kellő garancia a diszkriminatív eljárásokkal szemben, államigazgatási kontroll gyakorlatilag nincs. A jogaiban sértett igazának bizonyítására a bírói út nehézkes, még ha eredményes is. A javaslat a szociális feladat- és hatásköröket újraszabályozza, igyekszik a jegyző hatáskörébe utalni mindazokat az ellátásokat, így például a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, időskorúak járadékát, ápolási dí jat, és a többit, amelyekre való jogosultság mérlegelést nem igényel. Amennyiben a jogszabályi feltét eleknek megfelel a kérelmező, az ellátás jár. Ily módon nemcsak annak vehetjük elejét, hogy segélyre érdemesekre és segélyre érde mtelenekre osztódjék a rászorultak köre, hanem az önkormányzat képviselőtestületén nyugvó teher is valamelyest csökken. Mindezen célok, valamint a jogorvoslati rendszer működésének elősegítésére a közigazgatási hivatalokon belül létrejönnek a szociális és gyámhivatalok, amelyek másodfokon felülbírálhatják a jegyzői döntéseket. A megyei szociális és gyámhivatal pedig a közigazgatás hivatali ágazati szakigazgatási szerveként működik majd, és így végre egységes szakirányítás alá kerülnek a szociális ügyek is. A szemléletváltás másik nagy fejezetét az alapszolgáltatások rendszerének átalakítása jelenti. A javaslatban foglalt intézkedések a szociális szolgáltatásoknak az ellátottak egyéni szükségleteire jobban reagáló, és így hatékonyabb ellátási rendszerét prób álják megvalósítani. Jelenleg valamennyi alapellátást valamennyi településen kötelező jelleggel meg kell szervezni, és így nincsenek figyelemmel egyrészt a települések teherbíró képességére, másrészt pedig arra, hogy adott településen élőknek melyek a való di ellátási igényei. A módosítás a feladatok meghatározásakor figyelembe veszi a település méretét, teherbíró képességét, ezzel támogatva, hogy magas színvonalú, hatékony és gazdaságos ellátást legyenek képesek megszervezni. Összhangban a kormányprogramban megfogalmazottakkal, a szolidaritás elvének érvényre juttatása is megjelenik ebben a javaslatban, így a szegénység visszaszorítása és a nehezebb körülmények között élők fokozott támogatása. A szociális törvény jelen módosítása felszínre hozza azokat a pro blémákat, amelyek sorra kerültek elő a törvény megszületése óta az elmúlt tíz évben. Például régi nagy hiányt pótol a különböző szociális, gyermekvédelmi, társadalombiztosítási, családtámogatási, egészségügyi és foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatos tájé koztatást biztosító, úgynevezett szociális információs szolgáltatás. A bentlakásos intézményben élőket érintő intézkedés
