Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3515 az ellátotti önkormányzat intézményének bevezetése, amely révén az ellátottak a közösségüket érintő kérdésekkel, programok szervezéséve l kapcsolatban önmaguk tudnak lépéseket tenni magukért, javaslattal élni, akár döntést hozni. Természetesen nemcsak formai, de tartalmi kérdésekkel is foglalkozik a beterjesztett törvényjavaslat. Lényegében a szegénység elleni rövid távú intézkedéseket tar talmazza, amelyek lényege, hogy a szegénységi kockázattal legjobban érintett társadalmi csoportok esetén a szociális védelem tovább erősödjék, valamint a legalapvetőbb szükségletek, így például a lakhatás vagy a személyes gondoskodást nyújtó ellátások a la kókörnyezetben legyenek igénybe vehetők, az ottani alapszolgáltatások iránti igény jobban kibontakozzék, és ezeknek a kielégítését biztosítsa a hozzáférés esélyegyenlősége. Elhangzott már többször, hogy három törvény módosítására került sor ebben a javasla tban, a szociális törvényt bontanám ki először. A pénzbeni és a természetbeni ellátások területén teljeskörűen újra van szabályozva a rendszeres szociális segélynek az aktív korú, nem foglalkoztatott személyekre alkalmazott rendszere. 2005. szeptember 1jé től azok is rendszeres szociális segélyben részesülhetnek majd, akik korábban aktív korú, munkajövedelemmel nem rendelkező személyként csak a munkaügyi központtal történő egyéves együttműködést követően váltak jogosulttá a segélyre, és így rendkívül hosszú időn át ellátatlanok maradtak. A hatálybalépést követően, amennyiben a kérelmező vállalja a munkaügyi szervezettel történő szoros együttműködést, amelynek részleteiről már hallottunk, nem kell ennyi időt várnia. A javaslat a fokozott ápolást igénylő fogya tékosokat gondozók esetében emelt összegű ápolási díjat rendel megállapítani, amely 30 százalékkal lenne magasabb, mint a jelenlegi. A jövedelemmel nem vagy csak alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezők szociális biztonságát szolgálni hivatott az időskorúak járadékának esetében a 75 éven felüli idős emberek részére bevezetésre kerülő emelt szintű járadék, amely szintén a jelenlegi ellátásnál 30 százalékban emelt. Az adósságkezelési szolgáltatás szabályainak módosítása pedig elsősorban a felhalmozódott lakásc élú hitelhátralékok érdemi kezelését szolgálja, egyben a közüzemi szolgáltatások díjhátralék miatt történő megvonásának kiküszöbölését is célozza. A lakáscélú hitelhátralékok esetében 2005 áprilisától nyílik lehetőség az adósságkezelési szolgáltatás időtar tamának megnyújtására legfeljebb 60 hónapra, és az ehhez nyújtott támogatás mértéke is megemelkedik, akár 400 ezer forint is lehet. Az áram- és gázszolgáltatók részére lehetővé válik szolgáltatásuk kikapcsolása előtt, hogy az adós fogyasztó lakóhelye szeri nt illetékes települési önkormányzat jegyzőjét erről tájékoztassa. A gyermekvédelmi törvény módosítása a második nagy fejezete ennek az önök előtt fekvő javaslatnak, itt két fontos elemet szeretnék kiemelni. Egyrészt a rendszeres gyermekvédelmi támogatás á talakítását, amely révén a legnehezebb helyzetben lévő, az egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő által gondozott gyermekek lennének jogosultak egy emelt összegű támogatásra, két irányból. Nemcsak az egy főre eső jövedelem nagyságát emeli meg - és így többen fognak aláférni, számítások szerint körülbelül 30 ezer gyermeket érint , hanem az ily módon megállapított gyermekvédelmi támogatás összege is magasabb lesz a számukra. Jelenleg az öregségi nyugdíj 22 százaléka, amit adhatunk, a módosítás után p edig ennek az összegnek a 30 százalékát kaphatják majd meg. A gyermeki jogokról beszéltünk itt ma már. A gyermeki jogok érvényesülését elősegítő módosítások körébe tartozik a testi fenyítés tilalmának törvényi szintű kimondása. Így szól a mondat: “A gyerme k nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.” Nem várunk csodát attól, hogy ez a mondat bekerült a törvénybe, és nem hisszük, hogy ettől majd hamarjában megoldjuk a családon bel üli erőszak kérdését, de kiemelten fontosnak tartjuk, hogy törvényi szinten jelenjék meg ez a tilalom, ennek a kimondása, alakítva a társadalmi szemléletet hozzá.
