Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
3494 Sikerült megvédenünk - ha úgy tetszik - a művészetoktatás terén a zeneiskolákat, a zenei művészetoktatás egész tevékenységi köré t is. Itt a tavalyi finanszírozási rendszer fog megmaradni, hiszen nyilvánvaló, hogy a zene a sporttal, más művészeti ágakkal együtt bizonyos rétegek számára a felemelkedés, a kiemelkedés lehetőségét biztosítja. Fontos volt számunkra az is, hogy kerüljön t örvényerővel bevezetésre egy kötelező mérési rendszer, amely időről időre vizsgálja az oktatási intézmények teljesítményét, a gyermekek teljesítményét, a minőséget a hozzáadott érték alapján méri és ismeri el az intézmények teljesítményét. Végezetül egy go ndolatot engedjenek meg a pedagógusbérekről: talán a mai nappal megszületik a megállapodás a közszférában, és reménykedünk abban, hogy végre egy reálértéknövekedés lesz megfigyelhető a pedagógusok bérében, ha minden oldal elfogadja a januári 8 százalékos, bértáblába illesztett növekedést, amit szeptemberben egy újabb 4 százalékos növekmény fog majd kiegészíteni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Azt gondolom, méltóképpen gondoltunk és gondolt a szocialista frakció a magyar k özoktatásra. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. Megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitk ár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nem kétséges, hogy az oktatás ünnepei, a közoktatás napja vagy a pedagógusnap mindig alkalmasak arra, hogy számot vessünk azzal, hogy mit értünk el, merre tartunk, mik azok a célok, amiket követün k, és mik azok az eszközök, amelyeket fel tudunk használni. Ebben mindig segítséget nyújtanak az olyan típusú külső vizsgálatok is, mint amelyeket képviselő úr említett, a mostani UNESCOvizsgálattal vagy éppen a PISAjelentéssel, hiszen ezek egyfajta távl ati külső képet nyújtanak. Nekünk azonban, akik belülről is ismerjük ezt az oktatási rendszert, mindig tudnunk kell azt, hogy ezek az általánosítások egy kicsit mindig torzítanak, sosem mutatják meg az igazság egészét, mindig csak egyegy részletét. Éppen TataiTóth képviselő úr a tegnapi interpellációs válaszában hívta fel a figyelmet arra joggal, hogy például a közoktatás költségeinek számítása Magyarországon más, mint a legtöbb uniós országban, ezért az a magas színvonal, amit képviselő úr is említett, n em feltétlenül jelent sokkal több forrást. Ezért is jelent nagy felelősséget a költségvetés tervezése, mert arra kell megoldást találnunk a költségvetésben, hogy ezt a forrást, ami rendelkezésre áll, amelyet a költségvetés biztosítani tud az oktatás céljár a, hogyan tudjuk a legjobban felhasználni. (9.20) Hogyan tudjuk elérni, hogy ebből a forrásból a lehető legtöbb jusson a versenyképesség javítására, és arra, hogy minden egyes gyerek, éljen kistelepülésen vagy nagyobb településen, származzon bármilyen szoc iális helyzetű családból, részesülhessen abból az esélyből, amelyet az oktatás jelent? Amikor kialakítottuk a költségvetési javaslatot, arra törekedtünk, hogy az adott pénzösszegből a lehető legjobban szolgálja ez a költségvetés a versenyképesség javítását és az esélyek megteremtését. A köztársaság alkotmánya azért írja elő azt, hogy a költségvetést a parlamentben kell elfogadni, mert a nép választott képviselői jogosultak arra, hogy kialakítsák a legjobb megoldásokat. Kétségkívül számos jó javaslatot kaptu nk a költségvetési vita folyamán, elsősorban a kormánypárti frakciókból és a szocialista frakcióból is. Azt mondtuk, hogy azt támogatjuk, hogy a normatívarendszer ösztönözze az önkormányzatokat a minőségi feladatellátásra, ösztönözze őket jobb minőségű okt atáskialakításra, ösztönözze őket a
