Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 22 (188. szám) - A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
3450 tagállamok éppen most építenek fel. A hazai államigazgatás szükséges feladataihoz történő negatív viszonyulás már több, mint az ország érdekei ellen elkövetett kormányzati ballépés. “Nem akarok több katonát látni” - mondta a mai kormánypártok ünne pelt miniszterelnökének hadügyminisztere akkor, amikor már az ország területén állt az ellenség. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi kormányzat nem akar több, tehát elegendő, például állami ellenőrzési hivatalnokot látni akkor, amikor csakis ezeknek a munkája révé n lehetne védeni az ország érdekeit. Tisztelt Ház! A korszerű közigazgatást biztosító köztisztviselői kar szétzilálása miatt, mind az itt foglalkoztatottak növekvő létbizonytalansága miatt a törvénytervezet valóban csak csillapítja a bajt. Nem gyógyít, csa k csillapít. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni a törvényjavaslat általános vitájában. (Nincs jelentkező.) Ilyen jelentkezést nem látok. Megadom a szót Csizmár Gá bor miniszter úrnak, aki válaszolni kíván az elhangzottakra. CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! E késői órán mégiscsak élnék a lehetőséggel, hogy a vitá ban elhangzottakra, legalábbis néhányra reagáljak, mert megint úgy tűnik, hogy csak a dallam egyik szólamát szólaltatja meg az egyik oldal, a másik szólamát a másik, de különkülön és másik kottából. Ezért aztán nem biztos, hogy megszólal az a dal, amire g ondolunk. Kezdeném ott, ahol Lezsák Sándor képviselő úr abbahagyta, hogy európai uniós összehasonlításokat fogalmazott meg. Kár, hogy nem tette akár a végére, akár az elejére, hogy azt is megnézzük, mennyi az egy főre eső GDP, mert ezeket az összehasonlítá sokat tetszetősen el lehet mondani, hogy ott mennyi, meg itt mennyi az ellenőr, meg ott mennyi az aránya a közszférának. De ilyenkor azt is hozzá kell tenni, hogy milyen gazdasági alapon történik mindez, és akkor valószínűleg másképpen néznének ki a dolgok . Szeretném megnyugtatni, hogy bár a „fűnyíró” szót itt senki nem ejtette ki a vitában, de mindenféle számokkal mindenféle riogatások történtek. Például a munkaügyi szervezetben, akár a munkaügyi ellenőrzésnél, akár az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál 2 005ben nem lesz létszámcsökkenés, másképp oldjuk meg a takarékosság, a hatékonyság követelményét. Lehet a kormány lépésein vitatkozni, kell is, a parlament arra való. Arra azért hadd hívjam fel a figyelmet, hogy ha megnéznek közvéleménykutatási adatokat, akkor azt fogják látni, hogy a magyar társadalom egyetért a hatékonyság, a takarékosság követelményével. Azt szeretné, hogy ne költsön saját magára az állam ennyit, mint amennyit költ. Egyébiránt önök is ezt szokták mondani, csak a szereposztás úgy néz ki , hogy a patkó egyik részében az egyiket, másik részében a másikat, vagy a költségvetési törvénynél az egyiket, a másik törvénynél a másikat. Önök egyszerre gondolják azt, hogy csökkenteni kell az adókat meg a járulékokat. Önök egyszerre gondolják ezzel sz emben azt, hogy maradjanak a létszámok a közszférában így, ahogy vannak, a költségvetés véletlenül se csökkentse az erre eső részeket, ugyanakkor a költségvetési hiány se növekedjen. Sőt, még hozzáteszik, hogy a létszám ott maradjon, ahol van, véletlenül s e mozogjon sehol. Hozzáteszik, hogy a közszféra bérei nőjenek, mert ezt máskor el szokták mondani. Hozzáteszik, elhangzott, hogy ó, hát az kevés, hogy itt ilyen kedvezményeket adunk, még adómentesen is kellene adni azt a kedvezményt, amit egyébként nem kén e, mert végig vitatják, egyébiránt meg micsoda dolog, hogy a költségvetési hiány meg nő. Tessenek már kiválasztani ebből a sorból azt, hogy melyiket akarják, és melyiket nem! Mert ha együtt akarják, akkor ezt még szakmailag kéne egy kicsit csiszolni, mert már a közgazdasági Nobeldíj környékén van ez a teljesítmény, amit önök elvárnak a kormánytól. De őszintén kíváncsi vagyok arra, hogy ezt az összefüggésrendszert önök hogyan képesek összehozni. Volt MDFes képviselőtársaimnak szeretném az emlékezetét egy k icsit felfrissíteni, mert úgy tűnik, hogy a
