Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 17 (187. szám) - “Új magyar nemzetpolitika belföldön és külföldön” című politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KELEMEN ANDRÁS (független):
3277 Azt mondja a Fidesz szónoka, hogy velünk n em is vitatkozik, mert nem látja a közös alapot a tárgyalásra, ezért csak az MSZPvel vitatkozik. Nekem az megtiszteltetés persze, ha a Fidesz vezérszónoka, Kövér László velünk nem foglalkozik, de ha ő készen áll arra, hogy az MSZPvel tárgyaljon, és ilyen hangvétellel szólaljon fel, mint ahogy ezt önök hallották, tisztelt Országgyűlés, ez tűrhetetlen egy kulturált közegben, hogy valaki így beszéljen azzal, akivel egyébként el tudja képzelni a közös tárgyalást. Ha azt akarjuk, hogy előbbre lépjünk, akkor le galább azt a kulturált hangot engedjük meg magunknak, hogy a másik véleményét - nem a mienket, erről lemondtam - tiszteletben tartjuk, hogy ő is jót akar. Ha ez a minimum nincs meg, akkor, tisztelt Országgyűlés, miről beszélünk? Köszönöm szépen. (Taps a ko rmánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az írásban előre jelentkezett képviselők felszólalása következik; elsőként Kelemen András képviselő úrnak, független. DR. KELEMEN ANDRÁS (független) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Ma hallottuk a miniszterelnöktől: magyarnak lenni jó. Továbbmegyek: töröknek lenni is jó. Mégis egyszer Nagy Szulejmán szultán azt álmodta, hogy az általa hatalmasra növelt Oszmán Birodalom véget ér. Felébredve azon töprengett, hogy vajon az oszmán dina sztia uralmának talán már megindult hanyatlását vissza tudnáe fordítani. Ugyan mikor, mi okból omlik össze egy birodalom? - kérdezte magától. Mivel fontos kérdéseivel általában tejtestvéréhez, a híres tudós Jahja efendihez szokott fordulni, most is tőle v árt feleletet, és írt neki egy levelet: te, aki az isteni titkok ismerője vagy, kérlek szépen, világosíts fel arról, hogy mi az oszmán dinasztia jövője, mi lehet az oka egy ország összeomlásának. Jahja efendi rövid válasza így szólt: hát, a közömbösség, sz ultánom. A válaszlevelet a Topkapi szerájban a szultán tanácstalanul nézegette. Igazán nem várt volna ilyen rövid és semmitmondó választ. Csak nincs ebben a válaszlevélben valami olyan, amit én nem vagyok képes felfogni? - gondolta magában. Aztán Jahja efe ndi kolostorába sietett. Bátyámuram, adjál választ levelemre, ne várakoztass, vedd komolyan kérésemet! - szólt hozzá szemrehányóan. Szultánom! Lehete félvállról venni felséges kérésed? Kérdésed felett igazán komolyan elgondolkoztam, és a véleményem is ősz intén előterjesztettem. - állította Jahja efendi. Rendben van, ámde a válaszodból semmit sem értettem. Egyszerűen csak azt nyilatkoztad, hogy a közömbösség. Ebből azt veszem ki, mintha csak azt mondtad volna, hogy én ne avatkozzam ilyen ügyekbe. - szólt a szultán. Jahja efendi ekkor világos szavakkal így válaszolt: Szultánom, a pusztulás és a nemtörődömség is sorscsapásként bekövetkezik, ha egy országban igazságtalanság uralkodik el, ha a jogtalanság közismertté válik, és azok, akik erről tudomást szereznek , csak annyit mondanak rá, hogy mi közöm mindehhez; aztán ha nem a farkasok, hanem a pásztorok falják fel a juhokat, és ha azok, akik erről értesülnek, nem szólnak, hanem hallgatnak, sőt eltitkolják ezeket. Ha a szegények, a rászorulók, a nincstelenek jajg atása az égig ér, de a köveken kívül már senki sem hallja meg, akkor már jól látszik az ország pusztulása. Ezután az ország kincstára kiürül, a nép közt a tisztelet és a megbecsülés érzése megszűnik. Amikor a szultán ezt meghallotta, előbb sírva fakadt, de hálát adott Allahnak, hogy erre előre figyelmeztetést kapott. Tisztelt Ház! Ez a XVI. századi feljegyzés nem mondja el, hogyan döntött a szultán, hogy elkerülje az ország összeomlását; tudotte élni e figyelmeztetéssel, vagy pedig kihirdette, hogy lendüle tben az ország, és ettől kezdve az adószedők immár a nép üdvére hivatkozva szedték a harácsot. Felmerülhet önökben a kérdés, hogy miért példabeszédet mondtam kifejtés és vita helyett. Éppen azért, mert a rövidre szabott vita és Országgyűlésünkben a függetl enné vált képviselőkre feltett