Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 17 (187. szám) - “Új magyar nemzetpolitika belföldön és külföldön” című politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSAPODY MIKLÓS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3274 A múlt heti Magyar Állandó Értekezlet kudarca bebizonyította azt is, hogy jelenleg a rövid távú politikai profitszerzés a fő oka annak, hogy uniós tagságunk első évében a magyar közössé gek fogyatkozása ellenére sincs meg sem a kellő megfontoltság, sem a politikai bölcsesség. Nincs meg köztünk, a parlament pártjai között a nemzeti szolidaritás egyebeken fölülemelkedő konszenzusa. A tegnap megkezdett négypárti egyeztetés talán segít ezen. A nemzetpolitikát, a szülőföldstratégiát azonban nemcsak azért kell valóságos tartalmakkal megtölteni, mert uniós tagságunk ezen a téren is új helyzetet teremt, az előrelépés azért is szükséges, mert a szülőföldön maradás támogatása - politikai eltökéltsé g és támogatás híján - mára csupán általános elvi egyetértéssé, kinyilatkoztatássá silányult. Minderre nemcsak az állampolgársági törvény módosításának elutasítása a bizonyíték, de a kétharmados törvényalkotást meggátló politikai rémképek és gyanakvások tö mege, a két nagy párt egymástól való félelmének mindent eltorzító hatása is. A tájékozatlanság és a félretájékoztatás hamis illúziókat és felesleges riadalmakat keltett. A félvállról vett és sajnos a kormányzati preferenciákhoz képest súlytalanul periferiá lis nemzetpolitika alig néhány ezrelékes költségvetési támogatása is azt mutatja, hogy ma nem az ügy viszonttámadó, verbális politikai kommunikációjára van szükség, hanem határozott kormányzati cselekvésre. Minden javaslatot kizárólag egyetlen szempontból szabad mérlegre tenni, hogy ott tarte a szülőföldön, vagy inkább elvonz. Mert Unió ide vagy oda, ahogy azt Salman Rushdie, a Sátáni versek szerzője írta: „Minden kivándorlónak végzete, hogy megfosztassék történelmétől, s mezítelenül álljon a megvető tekin tetű idegenek előtt,” - akkor is, ha ezek magyarok, mondom én - „akiken látnia kell a drága kelmét, a folyamatosság brokátját.” Ezért csakis azokkal a megoldásokkal foglalkozom, amelyek ott tartanak a szülőföldön, nem pedig elvonzanak. Az első: javasoljuk, hogy az Országgyűlés tegye lehetővé a magyar állampolgárság kedvezményes honosítással való megszerzését. Ez a megoldás a probléma megoldását a rendes országgyűlési kerékvágásba zökkentené vissza. Ez a törvénymódosítás készen van. Ezt az elgondolást az RMD SZ és a határon túli magyarok is támogatják. A mi parlamentünk is általános vitára alkalmasnak találta, tárgysorozatba is vette, de még mindig nincsen napirenden. Miért? Pedig az elfogadásával a kérdés már december 5. előtt, egyetlen gombnyomással rendezhe tő lenne. A népszavazás kérdése ugyanis arra vonatkozik: alkossone törvényt a parlament az ügyben? Módosításunknak csak az a lényege, hogy a hatályos állampolgársági törvény csekély változtatásával küszöböljük ki mindazokat a súlyos hátrányokat, amelyek a schengeni követelményekkel a mindennapos magyarmagyar kapcsolatokban okoznak majd beláthatatlan kárt. A vízumsorompó ugyanis, tisztelt Országgyűlést, valóságos fenyegetés. A marosvásárhelyi Kovács András Ferencnek már hét évvel ezelőtt írott versében a j ótékonykodó magyarországi politikus így szól a költőhöz: “Pedig furcsállom, hogy tudsz zengeni, / Ha vízumod sincs, mondjuk schengeni?” A költő válasza: “Fenét! Attól fogok még zengeni - / Semmint épp Schengenért esengeni!” A magyar politikus: “Magyarnak m agyar nyelven zengeni. / Sokat segítünk ebbe', nemde, mi?!” - „Hát hagyjatok már nyugton zengenem, / Mert sejtem én, hogy lyuk van Schengenen! / S ha tán nem érti szittya szlengemet, / Europe se mind temessen engemet - / Csókoltatom különben Schengemet!” ( Derültség a Fidesz padsoraiból.) Igen, Románia uniós céldátuma 2007. De mi lesz a kárpátaljai, a vajdasági meg a drávaszögi magyarokkal? A módosítás azért is különösen hasznos lenne, mert a december 5éig hátralévő időben is elfogadható az MDF javaslata, d e ha erre nincsen meg a szándék, utána már nem marad más, mindenkinek elfogadható kiindulópont. Ezzel a javaslattal ugyanis az Országgyűlés a jogalkotás eszközeivel egyszerre tehet eleget a határon túli magyarság és a népszavazás kiírását támogató több min t 320 ezer aláíró politikai akaratának is. A második javaslatunk, szintén konkrétan: hozzon létre a kormány egy elkülönített kommunikációs alapot a népszavazás kérdésének pontos értelmezésére. A választók iránti elemi tiszteletből fakadóan ugyanis feltétle nül szükségesnek tartjuk, hogy a pártok és a közszolgálati média
