Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 15 (185. szám) - A népesség személyi, családi és lakásviszonyainak képviseleti minta alapján történő, 2005. évi felméréséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3027 Azt hiszem, hogy egyegy ilyen vizsgálat megalapozza azt, hogy a tervezett döntések társadalmi hatásainak vizsgálata alaposabb legyen, olyan döntéseket hozzunk, és olyan témakörben válasszunk döntéseket, amikre az embereknek a legnagyobb szükségük van. Mindezek alapján, illet ve az államtitkár úr bevezetője alapján, amit nem tartottam szükségesnek elismételni, az önkormányzati bizottság többsége a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm. (Dr. Avarkeszi Dezső tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a sz ót Kosztolányi Dénesnek, aki a bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES , az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az önkormányzati bizottságban az igenek mellett 5 nem és 4 tartózkodás annyit jelentett, hogy megfogalmazódtak - főleg két kérdéskört érintően - bizonyos aggályok a tekintetben, hogy helyese, szükségese és biztose, hogy a legjobb időben hajtjuk végre ezt a köztes népszámlálást, ha 2005re tesszük az időpontját. Az első kérdéskörben az merült fel, ami az előterjesztésből nem tűnik ki, és az ön mondandójából most sem tűnt ki, de a bizottsági ülésen semmiképpen nem hallottunk arról, hogy a finanszírozása bizt osítotte ennek a népszámlálásnak, magyarul, vane pénz rá, elegendő pénz ahhoz, hogy színvonalas munkát végezhessen a Statisztikai Hivatal. A költségvetés ismeretében mondták a nemmel szavazók és a tartózkodók, hogy látjuk, a költségvetésben rengeteg olya n prioritás, fontos feladat - többek között például az önkormányzatok - nem kapnak elegendő pénzt, és vannak olyan halaszthatatlan és félre nem tehető feladatok és célok, amelyeket nem finanszíroz a költségvetés. Akkor miért finanszírozza ezt a köztes néps zámlálást? Ugyanis mint kiderült, 1963ban, 1968ban és '73ban ötévenként valóban megtörténtek ezek a köztes, kisebb népszámlálások, de onnantól kezdve hektikusan alakultak az időpontok. (20.30) A tízévenkénti nagy népszámlálások között az utolsó három év tizedben egyszer '73ban, aztán '84ben, majd '96ban volt ilyen köztes népszámlálás. Érdekes módon az ötödik évben soha nem volt. Lehet, hogy vissza kellene térni az évtized pontos mértani, számszaki közepére, és az ötödik évben kellene ezt tartani. De a következő az észrevételünk: nem tartjuk szerencsésnek a választások éve előtti népszámlálást. Ugyanis, amikorra ezek az adatok ismertté válhatnak, addigra gyakorlatilag már a parlament feloszlatására sor kerül, és mindenki a 2006os választásokra készül. É ppen ezért nem lesz arra alkalom, hogy ennek a népszámlálásnak a hatástanulmányi oldalát kellően mérlegelje mindegyik politikai oldal vagy a teljes parlament. Az a helyzet, nem volt meggyőző az az érv, hogy a 2005. évi mikrocenzus röviddel az európai uniós csatlakozást követően is képet nyújt a társadalomról és a gazdaságról. Szerintünk nagyon rövid idő telt el, az európai uniós csatlakozás semmilyen következményéről, hatásáról nem fog tudni kellő adattal szolgálni ez a felmérés, mert az idő rövidsége ezt n em teszi lehetővé. Ugyanakkor külön kiemelte a törvényjavaslat azt a két területet, amely ezek szerint a köztes népszámlálás fő célja. Ezek közül a munkanélküliség alakulása külön szerepel a kérdéskörök között. Az ellenzékben lévő képviselők úgy tudják, és az eddigi tapasztalatunk is az irányba hatott, hogy önök mindig azt mondják, a munkanélküliségről naprakész adatokkal bírnak - egy egész államtitkárság, egy minisztérium foglalkozott ezzel; igaz, hogy a vezetőjét utána cserélgették, de mintha a munkanélkü liséggel kapcsolatosan naprakészség lenne. Emiatt nem kell népszámlálást tartani.
