Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 14 (164. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2003. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló orszá... - ELNÖK (Mandur László): - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke:
302 Nos, minthogy a törvény - néhány előírását kivéve, amelyek már január 1jétől hatályba léptek, például, hogy nemzeti elbánást kell részesíteni a 25 EUtagorsz ág számára, természetesen nekik is a mi vállalataink számára - általában május 1jén lépett hatályba, nyilvánvaló, hogy május 1je óta még átfogó tapasztalatok nem állnak rendelkezésre a törvény tapasztalatait illetően. Annál inkább sem állnak rendelkezésr e, mert az ajánlatkérők is természetesen a saját érdekeikből átgondolják, hogy mikor írnak ki egy pályázatot, és úgy döntöttek, hogy május 1je előtt zúdítják a pályázati fölhívásokat, s még a régi törvény - amelyik több kivételt tett lehetővé tulajdonképp en - előírásai szerint írták ki a pályázatokat. Természetesen a tanács arra törekszik, hogy a tapasztalataival segítse azt a folyamatos munkát, amelyre legutóbb Göndör, Keller és Herényi képviselő úr is utalt, hogy a tapasztalatok alapján, ha szükséges, ak kor bizonyos módosításokat végrehajtsunk. A Közbeszerzések Tanácsa ezzel a kis terjedelmű módosítással, amelyik a strukturális és kohéziós alapok felhasználása rugalmasabbá tételét célozza, a maga részéről egyetért. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy szélesebb k örű módosításra - éppen azért, hogy ezek a kiskapuk ne nyíljanak ki - csak az átfogó tapasztalatok alapján kerülhet majd sor. Minthogy a jövő évben egy ilyen szélesebb körű módosítás lesz, ehhez, azt hiszem, akkor már rendelkezésre állnak tapasztalatok. Am i a vitában itt vitatott kérdésként elhangzott, ez a statisztika. Szeretném mondani, hogy a Közbeszerzések Tanácsa 1996tól - ez volt az első teljes év - statisztikát készít a közbeszerzések alakulásáról. Ez úgy történik, hogy amikor az eredményt kihirdeti k a pályázatokkal kapcsolatban, akkor kötelező megjelölni a szükséges statisztikai adatokat, és ebből készítjük százszázalékos reprezentációval a statisztikát. Ez azonban nem a pénzügyi lebonyolítást jelenti, hanem a tényleges statisztikát, tehát az eredmé nyhirdetés alapján kihirdetett közbeszerzéseket. Ebből kifolyólag, ha az autópályatendereknél 2002 decemberében kihirdették a 130 milliárdos pályázati eredményt, az megjelent a 2002es statisztikában, de annak a tényleges pénzügyi és műszaki lebonyolítása 2003ban történt meg. Ha 2003 végén írtak ki újabb pályázatokat, amelyeket 2004 elején bíráltak el, azok pedig a 2004es statisztikában jelentek meg. Ezért mi a statisztikai adatokat mindig több év összefüggésében vizsgáljuk. Ha, mondjuk, a 2002t, a 2003at és a 2004et együtt vizsgáljuk, akkor, azt hiszem, ez a növekvő tendencia, amiről a jelentés beszélt, egyértelmű lesz, hiszen az ez év első félévi tapasztalatok, sőt az első nyolc hónap tapasztalatai ezt már egyértelműen valószínűsítik. Ezért én úgy go ndolom, ezekből a statisztikai adatokból talán egy kicsit nem egy, hanem több év összefüggésében kell következtetéseket levonni. (11.50) Hasonló a helyzet a nyílt eljárás és a tárgyalásos eljárás tekintetében is. Nem vitatható, hogy a nyílt eljárások arány a Magyarországon magasabb, mint az Európai Unió többi országában, a tárgyalásosok aránya pedig nagyjából az EUtagországok színvonalán áll, ott a meghívásos arány magasabb, nálunk alacsonyabb. Ennek oka a régi törvényben egy nem elég szerencsés szabályozás volt a meghívásos eljárásokra. Az új törvény ezt kiküszöböli, hiszen az EU új irányelvei is az alapvető formának a közbeszerzések területén a nyílt és meghívásos eljárást jelentik, a tárgyalásos eljárások pedig kivételes eljárási formák, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ezeket nem kell alkalmazni, csak a törvény pontosan meghatározza, hogy mikor lehet ezeket alkalmazni. A tárgyalásos eljárási formáknak is van két változata. Az egyik a tárgyalásos eljárásoknak az a változata, ahol ugyanúgy, mint a ny ílt vagy a meghívásos eljárásoknál, minden nyíltan megjelenik a Közbeszerzési Értesítőben - a pályázati felhívás, az eredményhirdetés és a többi , egy kivétel van: ez a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ahol a pályázati felhívást nem kell közzétenni . Ugyanakkor azonban, minthogy valóban volt korábban egy hajlam, voltak évek, amikor sokkal magasabb volt ennek az aránya, mint 12 százalék, a törvénynek volt egyfajta szigorítása, hogy ilyen esetben a pályázati felhívást kontrollra be kell küldeni a Közbe szerzési Döntőbizottság elnökének, akinek ilyenkor jogosítványa van arra, hogy ha nem tartja meggyőzőnek ennek a tárgyalási formának az
