Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 14 (164. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2003. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló orszá... - ELNÖK (Mandur László): - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke:
303 alkalmazását, akkor jogorvoslati eljárást kezdeményezhet. Tehát ilyen értelemben ezek az eljárási fajták - amelyek kapcs án egyébként az Európai Unió nemcsak irányelveket fogalmaz meg, hanem ezt egyértelműen határozatként fogalmazza meg, hogy milyen eljárási formákat kell alkalmazni - a magyar közbeszerzési törvényben, úgy gondolom, hogy alapvetően rendben vannak. Ami a jogorvoslati eljárások számát és ennek néhány összefüggését illeti, ezzel kapcsolatosan azt kell elmondanom, hogy akkor is, amikor 800 volt a jogorvoslatok száma, akkor is, amikor 700 volt, és ebben az évben lehet, hogy megint magasabb lesz, mint az elmúlt évben, ezeknek a száma viszonylag magas. Magas azoknak a jogorvoslati eljárási kezdeményezéseknek az aránya is, ahol el kell utasítani a döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás kezdeményezését, hiszen nem minden esetben megalapozottak, de ezt tudom ásul kell venni a közbeszerzési eljárásoknál, hogy aki veszít - és mindig csak egy nyertes van általában , az nagyon gyakran él azzal, hogy jogorvoslati eljárást kezdeményez. Ezt vagy meg tudja alapozni, vagy kevésbé tudja meglapozni. Ami a jogorvoslati e ljárások során a szankciók alkalmazását illeti, itt nagyon szeretném a tisztelt Országgyűlés figyelmét arra felhívni, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság nagyon szigorú határidőkhöz van kötve a törvényben, ami azt jelenti, hogy 30 nap alatt döntést kell ho zni - ami kivételesen meghosszabbítható 10 nappal - annak érdekében, hogy a gazdasági folyamatokat a jogviták lehetőleg ne lassítsák le nagymértékben. A döntőbizottság ezeknek a követelményeknek eleget tesz, kivételesen arra is van lehetősége, ha ez megala pozott, hogy ideiglenes intézkedéssel megtiltsa a szerződéskötést, amennyiben úgy látja, hogy a jogorvoslati eljárás nagyon alapos, és valószínűleg elmarasztaló határozat születik. Attól kezdve, hogy ha valaki fellebbez a Fővárosi Bíróságnál vagy utána az ítélőtáblánál - korábban a Legfelsőbb Bíróságnál , persze ezek a határidők már nem léteznek, de olyan példák voltak, hogy a Legfelsőbb Bíróság végleges ítélete 23 év múlva született meg a jogorvoslati eljárás felmerülésétől kezdve. Örvendetes, hogy az ít élőtáblák gyorsabban dolgoznak, tehát itt valamelyest lerövidült a határidő. A bírságoknál is azt kell elmondani, hogy a mi tapasztalataink szerint egy pályázati felhívás megsemmisítése vagy a pályázat eredményének a megsemmisítése az ajánlatkérő szempontj ából is a jobbik változat, jobb megoldás, hiszen akkor vagy újraértékel, vagy új pályázatot ír ki, tehát tulajdonképpen nem nagyon szakadnak meg a gazdasági folyamatok. A bírság mértékével és kötelező jellegével kapcsolatosan a tanács álláspontja az volt, hogy az a '99es törvénymódosítás, amely minden esetben kötelezően előírta bírság kiszabását, túl mechanikus volt, és ezért az új törvény már a döntőbizottság számára most mérlegelési lehetőséget biztosít. Ami a bírság mértékét illeti, természetesen az egy séges jogalkalmazás keretében a döntőbizottságnak itt a bíróságok álláspontját, ítéleteit figyelembe kell vennie, és meg kell mondani, hogy általában a bíróságok a bírság mértékét az elmúlt kilenc évben mindig csökkentették, és nem emelték. Ennek következt ében nyilvánvalóan ezekhez alkalmazkodni kellett. De egyébként is a bírságokkal kapcsolatosan az a helyzet, hogy annak vannak technikái a gyakorlatban nálunk is és másutt is, hogy hogyan hárítják át a közbeszerzésben részt vevők számára. Ezzel együtt termé szetesen a bírság egy hatékony eszköz lehet a jövőt illetően is. Ami az új törvényt illeti - és erről főként Keller képviselő úr beszélt , itt két dolog merült fel elsősorban. Az egyik az oktatás. Az oktatás területén az előző törvényben a tanács jogosítv ányai szűkebbek voltak, mint az új törvényben. Az előző törvényben a jogosítványunk arra terjedt ki, hogy képzési formákat kezdeményeztünk, a munkatársaink előadásokat tartottak, elsősorban arra törekedtünk, hogy az önkormányzati képzésekben, az önkormányz ati tanfolyamokon legyünk ott. Nemcsak a Gazdasági Főiskolával, hanem a Műegyetemmel, most az új Corvinus Egyetem államigazgatási karával is igyekszünk olyan együttműködést kialakítani, ami nemcsak néhánynapos tanfolyamot, hanem felsőszintű képzést tesz le hetővé. Az egy másik kérdés, de itt azért pozitív folyamatról tudok beszámolni, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadókra vonatkozóan, minthogy a törvény itt az igazságügyminisztert és a pénzügyminisztert hatalmazta fel rendelet kiadására, ez a rendelet a hivatalos közbeszerzési tanácsadóra vonatkozóan most a közelmúltban megjelent, ennek