Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 15 (185. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
2936 velünk elhitetni azt, hogy csak mi, magyarok nem vagyunk képesek ennek a kérdésnek a nyugodt elrendezésére? (Nagy, hosszan tartó taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A Magyar Demo krata Fórum képviselőcsoportja részéről Csapody Miklós frakcióvezetőhelyettes urat illeti a szó. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Annak ellenére, hogy az ön által is emlí tett legelső magyarmagyar csúcsoktól egészen a rossz emlékű elmúlt napokig minden magyarmagyar csúcson, Magyar Állandó Értekezleten volt alkalmam részt venni, mégsem a kritikai tanulságokról szeretnék szólni elsősorban. Ezeket a konzekvenciákat le kell v onni, azonban ma inkább a Magyar Demokrata Fórumnak az előttünk álló kérdésben megalkotott álláspontjáról szeretnék beszélni. Az igen erre a kérdésre világos, azonban miért kell igent mondanunk egy kérdésre, amely kérdés nem jó? A kérdés ugyanis csak arról szól, hogy tisztelt választópolgár, akarjae ön, hogy ebben az ügyben a Magyar Országgyűlés törvényt alkosson? Igen, akarja; vagy nem akarja, és akkor nem látjuk be a probléma megoldásának további útját. Így is lehet erre válaszolni, azonban ez a kérdés m ost már előttünk áll, annak ellenére, hogy a politikai elitet, az országot, az ország szavazóit, a választókat, az egész lakosságot, sőt a határon túli magyarságot is beleértve, akadt valaki, aki mindnyájunkat fölültetett egy hullámvasútra. Most tehát nem azon kell vitatkoznunk, hogy a hullámvasút le- vagy fölmegy, hanem hogy ki tudunke ebből keveredni. Azt pedig, hogy belekeveredtünk, tulajdonképpen, tisztelt Országgyűlés, önmagunknak köszönhetjük, mert ez a népszavazási kérdés arra is választ kér a válas ztóktól, hogy szeretnéke önök korrigálni azt a mulasztást, akarnake valamilyen törvényt alkotni a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról, mármint azokéról, akik szeretnék ezt igényelni, akarnake ilyen törvényt alkotni abban az ügyben, amiben 1 4 év óta nem voltak képesek. Miniszterelnök úr utalt arra, hogy a kormányzati dimenzióban az Antallkormánytól máig milyen intézmények szolgálják a határon túli magyarok ügyét. Én ehhez szeretném hozzátenni még a magyar társadalmat, mint olyat, tehát a civ il szférát, azt a soksok nemzeti kezdeményezést, áldozatkészséget, rokonszenvet, cselekvőkészséget, segítőkészséget, amit egészen az 1989es romániai puccs első napjaitól kezdve megannyian, oly sokan máig nyújtanak, függetlenül attól, hogy a vészhelyzet v agy szükség, akárcsak egy kis segítség mértéke milyen. Szeretném továbbá kiegészíteni ezt a sort azzal is, hogy a magyar társadalom szolidaritása, tehát a civil szféra mellett mit tett a magyar média az elmúlt 14 évben annak érdekében, hogy a topográfiai m emóriánk helyreálljon, hogy meg tudjuk mondani, hány kilométer Kassa, hogy meg tudjuk mondani, hány kilométer Szegedtől Szabadka, Eszék és a többi, hogy helyreálljon a nemzeti tudatban valami, amit, mondjuk így, hogy topográfiai történelmi memóriának tekin thetünk. És ebben a Duna Televíziót szeretném nagyon hangsúlyosan megemlíteni és a magyar sajtó minden írott és elektronikus orgánumát és újságíróját, aki ezt a problémát az elfeledettségből a nemzeti szolidaritás körébe hozta. (13.30) A leghétköznapibb em ber is sokat tud erről a problémáról - köszönet érte. Viszont hiányzik a parlamenti dimenzió, hiszen Trianonban már volt magyar országgyűlés, de azóta sincs a Magyar Országgyűlésnek a határon túli magyarsággal foglalkozó bizottsága, noha házelnök asszony k ezdeményezésére még a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma is megalakult. A fő kérdés most az, tisztelt Országgyűlés, hogy a kedvezményes honosítást szorgalmazó magyar demokrata fórumos javaslathoz hogyan viszonyulunk. A holnap kezdődő négypárti parlam enti egyeztetésnek két kiindulópontja lehet. Az egyik az, hogy az MDF javaslatáról képesek vagyunke még december 5e előtt törvényt alkotni, a másik pedig az, hogy a lehető legjobb megoldások - ahogy azt Markó Béla elnök úr is hangsúlyozta , a legoptimál isabb és talán a legegyszerűbb
