Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - TÓTH IMRE (Fidesz):
2909 részleges kiválás intézményét vezették be. A részleges kiválás arról szólt, hogy ha át akarsz jönni a részvénytársaságba, ha nem, az eszközödhöz n em juthatsz hozzá, mert akik átléptek a részvénytársaságba, tízezer forintos részjegyet megtartottak a szövetkezetben, és nem engedték, hogy az eszközökhöz hozzájussanak. Amíg ilyen cinkelt kártyákat ad a politika, vagy ilyen törvényeket hoz, és utána szám on kéri, sőt mutogat az egyéni vállalkozókra, hogy lámlám, nem is tudtál olyan eszközfejlesztést létrehozni, akkor az nagyon cinikus, és nem segíti az agrárbékét. Köszönöm szépen. (Pásztohy András: Jól beszéltél, Pista! - Taps.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Tóth Imre képviselő úrnak, Fidesz. TÓTH IMRE (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Rádióhallgatók! Ma úgy 9 óra 30tól a Házban egészen eddig és még talán néhány percig az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló vita részesei vagyunk, amelynek legelején az ágazat első számú vezetője, Németh Imre miniszter úr expozéjában érintette a terjedelmesebb anyag legfontosabb részeit. Ennek a beszámolónak a legelején egy figyelemre méltó vagy figyelmen kívül nem hagyha tó táblázat van, amelynek a miniszter úr sajnos csak az egyik sorát osztotta meg a nézőkkel, hallgatókkal. Én szeretném ezt kiegészíteni, hogy teljes legyen a kép arról az ágazatról, amiről beszélünk, csak 2002 és 2003 összefüggésében. Ez a táblázat címébe n arról szól - egyébként nagyon tanulságosan , hogy a mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságban. Így például ez a GDPtermelésben százalékosan - mondta a miniszter úr helyesen - 2003ban 2,9 százalék volt. Azt elmulasztotta mondani, hogy a viszonyszámként, évként kezelt előző esztendőben, 2002ben ez magasabb összeg volt, tehát csökkenés mutatható ki; ez 3,3 százalék volt. Említette azt is, hogy a fogyasztásban a mezőgazdaság részaránya 2003ban 27 százalék volt. Ez viszont csökkent, kevesebb, mint az előző évi: 27,5 százalék volt a 2002. évi. Az exportból való arányát 6,5 százalékkal lehet 2003ban jellemezni az agráriumnak. A miniszter úr nem mondta, hogy ez 0,3 százalékkal több volt, mert 6,8 százalék volt. A beruházásokból 6,2 százalékkal vette ki az agrá rium a részét 2003ban, de ez is kevesebb, mint amennyi 2002ben volt, tehát csökkent, mert akkor 6,3 százalék volt. A foglalkoztatottságban a legdöbbenetesebb az eredmény, azaz az eredménytelenség, hiszen 2003ban 5,5 százalék volt a foglalkoztatottságból kivett aránya az agráriumnak, és 2002ben 6,2 százalék. Végül a külkereskedelmi forgalom egyenlegében milliárd forintban 303,1 milliárd a 2003as adat; ez csökkent, kevesebb, mint az előző esztendő 308,9 milliárdja. Akkor most fordítsuk le a hallgatóságna k, hogy ez a kétes siker - merthogy ez a csökkenés alapvetően nem siker - minden területen kivétel nélkül az anyagban kimutatható, tehát a csökkenés és a romlás virágai láthatók. Tehát, más megközelítéssel, egyetlen rubrikában sincs stagnáló, szinten tartó adat, ebből következően egyik sem nőtt. Ez mi, ha nem leépülés? Németh Imre miniszter úr ezeket az eredményeket a következőképpen summázta; idézem: “Ebből tartós növekedési pálya alakulhat ki.” (17.30) Gondolom, hogy minden, ami csökken, abból csak tartós növekedés hámozható ki, noha a gazdák és a gazdálkodók természetesen nem így fordítják ezt, és egészen másként látják. Azt gondolják, hogy ha a jelenlegi kormányzatnak ez a falusi népességfelzárkóztató programja, akkor ez a program káros, akkor ez a progr am eldobandó, akkor ez a program nem vezet sehová. Ebben az esetben tehát a kormány szavai és ezek a számok, amiket nem tudtak felszorozni kettővel, és mi sem osztottuk el hárommal, igen erős ellentmondásban vannak, tehát a számok, a tettek és a szavak.
