Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - TÓTH IMRE (Fidesz):
2910 El ég komoly vita volt a mai délelőttdélután folyamán, és becsületére legyen mondva kormánypárti képviselőtársaimnak, erősen védték, komoly kitartással, a védhetetlent, tehát ennek a trendnek a bemutatását. Az még hagyján, ha válság van a gazdaságban, ezen b elül a mezőgazdaságban, de ha álság is társul ehhez - nem kifejezetten szójátékként használva , az már komoly gond. Márpedig az előző táblázat miniszteri értékelését csak álságosnak lehet fordítani. (Pásztohy András: Ez az álságos, ez!) Nézzü k, egy termelő hogyan látta 2003at! Ebből következően ez az esztendő agrárgazdaság szempontjából a 2003. évben gyökerező, mint az a búza, amit az idén arattunk, de tavaly vetettünk el. Ki tudja megmondani, hogy miből él a magyar gazdálkodó most a magyar f alvakban és vidéken? Napi és termelési kiadásait miből rendezi? A búzát tárolja, napraforgóját nem fizették ki, kukoricája eladatlan, állatot nem tart, egyre kevesebbet, ismert okok miatt. Ez a sorsa gyakorlatilag ma Magyarországon 243 ezer főfoglalkozásún ak, 198 ezer családi munkaerőnek és 1,9 millió fő töredék munkaidőben mezőgazdasági tevékenységet végzőnek. Ez, ugye, nem csekély! Káosz vagy némi szándékosság is van a dolog mögött? - kérdezik a vidéken élők. Tény, hogy a kialakult körülmények úgy körbezá rták a gazdálkodókat, hogy elveszti szerepét, amire hivatott, amire vállalkozott, amiért falun él, amiért oda született, és nem utolsósorban, amiből meg is kellene élnie. A falvak tönkremenésének, elvándorlásának ez az igazi fő oka. (Gőgös Zoltán: Meg ha i lyen hülyeségeket beszélsz!) Szociológusok, egyéb ágazati miniszterek minden mással magyarázzák, de egyszerűen nem lehet falusi életet élni falun, kivéve néhány agrárnagyvállalkozónak, akik a SAPARDból szinte kizárólagosan kapják a támogatást (Dr. Magda Sándor: Széchenyiterv!) , ma is. Súlyos megélhetési gondokkal küzd több ezer milliárd értékű földtőke mellett a vidék. Ki érti ezt? Mindennapos gondokra nincs válasz, nehéz is ilyen környezetben élni, amikor a kormányzat és annak agrárpolitikáját értékelők a következőkkel hitegetnek - magvas gondolatok : “Holnap meglátjuk!”, “Bízunk benne!”, “Nem tudom!”, “Lendületben az ország!”, “Megvédjük a vidéket a lecsúszástól!”, “Esélyt a falunak és a magyar vidéknek!” - idéztem a Gyurcsánykormány agrárium alapjait meghatározó téziseit. (Gőgös Zoltán: Jó lesz, ha megtanulod!) Főbb ágazati gondjainkból néhányat: a sztrájkkal például néhányan elérték, hogy 8 ezer forint előrehozott támogatást kapjanak. Ma már kiértékeltük, hogy 4 százalékkal csökkentett értékkel, mert faktorálni kellett, és a bankok zsebeit kellett megtömni, vagyis egy milliárdoskormány megtömte a korábbi bankárkormány partnereinek a zsebét a gazdák zsebéből. Ezt többször el kell mondani a gazdáknak; ez tételesen az államháztartási - általam már idézet t - törvény (Gőgös Zoltán: És el is hitték ezt a baromságot?) passzusába ütközik. Ezt a szakmaiságot nem tulajdonította magának a most (Dr. Magda Sándor: Hagyjátok békében, úgysem tudja, miről beszél!) bekiabáló kormányzati oldal, hogy valójában ez miért t örvénysértő. Az első nagy bevételt a vidéken élők a búzából várták egyébként, azonban látható, hogy a termés 2030 százaléka kényszereladásra szánt, 1721 ezer forint/tonnával (Dr. Magda Sándor: 2003ról beszélünk!) , ezt kényszerből adták csak el a gazdálk odók, már nem tudták kivárni az intervenciós lehetetlenséget (Dr. Magda Sándor: Ez 2004!) , vagyis hogy november 1jétől indul egy ilyen irányú program. Az intervenciós ár, ami 25 ezer forint/tonna körüli ár lesz, bizony nagyon nehezen megszerezhető, hiszen gondoljunk bele, hogy milyen kiadások is csökkentik ezt (Dr. Magda Sándor: Ez 2004!) , ha belegondolunk a szállítás, tisztítás, tárolás költségeibe, ami tonnánként 3800 forinttal rakódik itt rá. (Dr. Magda Sándor: Ez 2004! - Közbeszólás az MSZP soraiból: T isztán kell venni!) Kié lesz ez a költség? - kérdezik vidéken, és sokan ezt már fel sem tudják vállalni. A kukorica helyzete hogyan alakul? A betakarítás közben vagyunk, 78 tonna között lesz hektáronként, magas a víztartalom, 2224 százalék, ebből adó dik, hogy sokba kerül a szárítás. Nem lesz a gazdáknak ezen sem haszna. Sem raktár, sem ár. 1720 ezer forint/tonna, a 78 százalékos vízelvonás pedig 30003500 forint/tonnát jelent. Nincs állat, ami megegye ezt a termelvényt, és kényszereladás fakad ebből is. Szabadulni akar mindenáron ettől is a gazda.
