Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 14 (164. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2003. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló orszá... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KÉKESI TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
290 Az eljárások tekintetében, mint láttuk a folyamatokat, már kifejtettem a véleményemet. Ugyanakkor látjuk a jogorvoslati kérelmek esetében is: a 2001. év óta csökkenő a hatás. Ezen belül szeretném kiemelni azt, hogy a döntőbizottság vél eménye olyan mértékben helytálló, hogy a Fővárosi Bíróság jogerős döntései csak igen csekély mértékben igazítják ki ezeket az álláspontokat. 10 százalék alatt van a megváltoztatás, és durván 15 százalék, amikor az eljárást újra kell folytatni, ám nyilván i tt nem maga a döntés a problematikus. A beszámoló értékelése előremutató is. Az a kérdés, hogy a jövőre nézve milyen szempontokat kell figyelembe venni, hogyan kell a jövőben a közbeszerzési eljárásokat lefolytatni, illetve milyen környezetet, milyen jogsz abályi környezetet kell hozzá biztosítani. Úgy gondolom, függetlenül attól, hogy tudjuk, az uniós irányelvek miatt hozzá kell nyúlni a közbeszerzéshez - ez egy szempont, hogy mindig a hatályoshoz kell igazítani a jelen közbeszerzés jogi eljárásait , de ha sznosítani kell a tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt időszakból levonunk. Azoknak a közbeszerzési tanács által megfogalmazott ajánlásoknak a kapcsán, amelyből az elmúlt esztendőben kettő ilyen volt, az irreális kötelezettségvállalások tekintetében, illet ve a teljesíthetőség, a szerződés teljesíthetősége szempontjából meghozott ajánlások, jobban örülnék, ha valamiféle jogszabályi megerősítést nyernének, és beépülnének a jogszabályba. (10.40) Természetesen van egy ilyen, az értékkövetés, bár több évre a tör vény elfogadásánál elrendeztük a különféle nagyobb eljárások értékhatárait, de úgy gondolom, hogy vannak abban olyan kisebb számok a bírságolás tekintetében, ahol nem árt, ha évről évre felülvizsgáljuk ezeket a mértékeket, hogy valóban ösztönöztéke vagy g átoltáke ezeket a folyamatokat; itt még egyszer később jelzéssel is szeretnék élni. A Közbeszerzések Tanácsa nem javasol, úgy mondanám, lényegi szigorításokat a jogszabályban. Ezzel többékevésbé egyet is értek, ugyanakkor számos területen tesz olyan jelz ést, ami megint csak indokolja, mint tapasztalat vagy tény, hogy módosítani kell majd a jogszabályt, és akkor ezeken, illetve néhányon végigszaladnék. A rugalmasság kérdése. Itt a Közbeszerzések Tanácsa a kötelező bírságolás problémáját veti fel, mégpedig abban a tekintetben, hogy ott, ahol azt tapasztalja, azt érzékeli, hogy egyébként megvolna a szándék a jogkövető magatartás teljesítésére, nem tud eltekinteni a bírságolástól, és ezzel éppen ellentétes módon, más irányba ösztönzi az ajánlatkérőket. Ezért a zt gondolom, hogy itt szükséges áttekinteni azt a lehetőséget, hogy milyen mértékben gyakorolhasson méltányosságot vagy milyen taxatív szabályozása legyen annak, hogy ha önként vagy már megelőzően rátértünk a helyes útra, akkor ne kelljen azokat a mértékek et vagy egyáltalán esetleg a bírságolást magát alkalmazni, amit jelen pillanatban még kötelező. A jogalkotás egy dolog és a jogalkalmazás egy másik dolog. Úgy látom, hogy rendkívül nagy az igény a Közbeszerzések Tanácsa irányába, hogy egyegy eljárás, egyegy pályázati kiírás esetén támogatást, segítséget kapjanak. Ez - ahogy a beszámoló írja - egyfajta felelősségáthárításképpen is érzékelhető, azonban úgy látom, hogy szükség volna ez esetben valamiféle olyan jogosítvány megadására a tanácsnak, ami mondjuk, az adóhatóságnál a feltételes adómegállapítás, hogy amennyiben a jogszabályi környezet azonos marad, az egyébként a döntés meghozatalához szükséges feltételrendszer változatlan, akkor a Közbeszerzések Tanácsa vagy a döntőbizottság előre foglalhasson állás t, hogy ilyen esetben így és így kell eljárni, és akkor az egy követhető magatartás. Úgy gondolom, hogy mivel az új törvény már bevezette az egyszerűsített közbeszerzést is, elég sok olyan szervezet van, amely csak esetenként, ritkán kerül olyan helyzetbe, hogy közbeszerzést kell hogy kiírjon, és ilyenkor nem feltétlenül vagy nem túl költségesen, de hozzá kell jusson mint lehetőség azokhoz az információkhoz garanciálisan is, hogy hogyan kell ezt gördülékenyen és helyesen lebonyolítani. A másik észrevétel a felelősségi rend kialakítása, és ez esetben kifejezetten a testületi, bizottsági döntési körök szabályozása. Úgy hiszem, itt is kellene majd mondania valamit a jogszabálynak.
