Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 14 (164. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2003. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló orszá... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
286 Kritikaként jelenik meg a jelentésben az is, hogy a legtöbb esetben még mindig nem épültek ki a belső ellenőrzési folyamatok, so k helyen még mindig nem épültek ki azok a rendszerek, amelyeken keresztül gyakorlatilag a közpénzek teljes útját nyomon lehetne követni. A tárgyalásos eljárások miatt indított jogviták száma is jelentősen növekedett: 2002ben 117 ilyen volt, 2003ban pedig 189. Nos, próbáltam kiragadni néhány olyan momentumot, néhány olyan mozzanatot a jelentésből, amelyet a költségvetési és pénzügyi bizottság ellenzéki tagjai felsoroltak a bizottság ülésén, és ezért tartózkodtunk akkor, tisztelt elnök asszony, amikor az ál talános vitára való alkalmasságról döntött a bizottság. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, a kormány álláspontját ki kívánja ismertetni tízperces időkeretben. (Jelzés re:) Hankó Faragó Miklós államtitkár urat illeti a szó. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A Közbeszerzések Tanácsa 1995ben történő megalakulása óta mind en évben eleget tesz törvényben előírt kötelezettségének, és részletesen tájékoztatja az Országgyűlést a megelőző évi tevékenységéről, illetve a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól. (10.20) A közbeszerzésekről szól ó régi és új törvény megalkotásának egyaránt az volt az elsődleges célja, hogy áttekinthetőbbé, nyilvánossá tegye a közpénzek felhasználását, biztosítsa az államháztartás alrendszerei vagyongazdálkodásának hatékonyságát, elősegítse a közpénzből beszerzett javak optimális minőségét és az esélyegyenlőségen alapuló verseny megvalósulását. A közbeszerzési törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében jött létre a Közbeszerzések Tanácsa. A Közbeszerzések Tanácsá nak egyik nagyon fontos feladata az Országgyűlés évenkénti tájékoztatása, különösen a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint saját tevékenységéről. A 2003. év tapasztalatai, illetve a Közbeszerzések Tanácsa tevékenységét összegző beszámoló megállapításai közül kiemelendőnek tartom, hogy a közbeszerzési eljárások számát és összértékét tekintve igen magas a nyílt eljárások részaránya. A 2003. évben ez megközelítőleg 77 százalék körül volt. A közbeszerzési törvé nyben rögzített alapelvek, a széles körű nyilvánosság és az átláthatóság követelménye leginkább a nyílt eljárásokban érvényesülhet. A nyílt eljárások száma az európai országok gyakorlatához képest is igen magas Magyarországon. A nyílt eljárások magas arány át az Európai Bizottság is évről évre visszatérően elismerte országjelentéseiben, már amíg voltak országjelentések persze. A közbeszerzések 2003. évi összértéke csökkenést mutat a 2002. évi értékhez képest, ezt már szinte minden előttem szóló megemlítette. Amint arra azonban maga a beszámoló is rámutat, e csökkenés egyrészt a költségvetési takarékossági intézkedéseknek is betudható, másrészt annak a következménye, hogy a 2002. év kiugró közbeszerzési átlagát elsősorban a 130 milliárdos autópályaépítéssel k apcsolatos közbeszerzési eljárás eredményezte, és értelemszerűen nem kerülhet sor minden évben 130 milliárdos egytételes beszerzésekre. Nem lenne tehát szerencsés olyan következtetéseket levonni, hogy a csökkenő tendencia annak lenne betudható, hogy az arr a kötelezettek egy része beszerzéseit a közbeszerzési törvény megkerülésével bonyolította volna le. Jóllehet nőtt a tárgyalásos eljárások száma az előző évihez képest, ugyanakkor ez nem mutat olyan mértékű emelkedést, amely aggodalomra adhatna okot. Azt se m szabad továbbá figyelmen kívül hagyni, hogy az ajánlatkérők számára maga a törvény ad felhatalmazást ezen eljárásfajta
