Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 14 (164. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2003. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló orszá... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZIJJÁRTÓ PÉTER, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
285 Ezzel az észrevétellel jelezném, hogy a költségvetési és pénzügyi bizottság a többségi álláspontjával általános vitára alkalmasnak tartja a beszámolót, a határozati javaslatokat pedig elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Most megadom a szót Szijjártó Péternek, aki a költségvetési bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbs égi véleményt ismerteti, ötperces időkeretben. SZIJJÁRTÓ PÉTER , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság 2004. szeptember 6ai ülésén a bizottság ellenzéki tagjai a szavazásnál tartózkodtak akkor, amikor a Közbeszerzések Tanácsának 2003. évi jelentéséről beszéltünk, illetve annak általános vitára való alkalmasságát vitattuk meg. Tartózkodásunk oka pedig az v olt, hogy felhívjuk a figyelmet néhány olyan, általunk negatívnak tartott folyamatra, amely a 2003as évet jellemzi a közbeszerzések szempontjából. Abban természetesen mindannyian egyetértettünk ott, a bizottság ülésén - és azt gondolom, általánosságban is , hogy a közbeszerzések lényegét, velejét az kell hogy adja, hogy az állami szervek takarékosan, a lehető leghatékonyabban bánjanak az adófizetők pénzével. Az is megállapítást nyert, legalábbis részünkről, és ez is magyarázza a tartózkodó szavazatokat, h ogy az 19982002. közötti kormányzati ciklusban tapasztaltakhoz képest eltérő folyamatok figyelhetők meg a 2003. évben. Mik is ezek? Először is, 2003ra csökkent a közbeszerzések összértéke, holott ez a szám az első törvény hatálybalépése óta mindig növeke dett Magyarországon. A 2003ban regisztrált 558,4 milliárd forint összérték a 2002ben mért 804,6 milliárd forintnak csak mintegy 70 százalékát teszi ki. Legnagyobb mértékben pedig éppen a nyílt eljárás formájában lebonyolított közbeszerzések értéke csökke nt, 637 milliárd forintról 404 milliárd forintra. Ez az imént vázolt, említett csökkenés megfigyelhető természetesen az eljárások számának alakulása tekintetében is, hiszen míg 2003ban 3767 közbeszerzési eljárást bonyolítottak le, addig 2002ben 4243ra k erült sor. Ez pedig mintegy 1112 százalékos csökkenést jelent ebben a tekintetben. Csökkent a nyílt, valamint a meghívásos eljárások száma, viszont több tárgyalásos és ezen belül több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra került sor. A közbeszerzési el járások száma így egy év alatt 476tal csökkent, és ezzel szemben áll egy '96os növekedés a tárgyalásos eljárások tekintetében, pedig a törvény vonatkozó szakaszai nem módosultak az elmúlt időszakban. A központosított közbeszerzések keretszerződése alapjá n lebonyolított 2003. évi összforgalom 70 milliárd forintra rúgott, ez pedig 14 százalékkal kevesebb, mint az előző évben regisztrált mintegy 83 milliárd forintos érték. A külföldi székhelyű ajánlattevők 2003ban 163 közbeszerzési eljárást nyertek meg, min tegy 36 milliárd forint értékben, ez pedig a közbeszerzések összértékének 6,5 százalékát jelenti. Ez pedig azt jelenti, hogy mind a megnyert eljárások számát, mind a megnyert eljárások értékét tekintve növekedés tapasztalható 2002höz képest, hiszen az akk ori adatok ezek voltak: 144 eljárás és 27 milliárd forint. Negatív tendencia mutatható ki a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati kérelmek tekintetében is, holott mondhatnánk azt, örömteli, hogy csökkent a jogorvoslati eljárások száma, de ez nyilvánva lóan abból is adódik, hogy összességében az eljárások száma csökkent. Ami aggályosnak és negatívnak minősíthető, hogy a legtöbb jogvita ezúttal is egyrészt az önkormányzatok és intézményeik ellen irányult; a másik pedig az, hogy változatlanul magas a költs égvetési intézmények ellen indult jogorvoslati eljárások száma. Ez az összes eljárás egyhatodát, összesen 116 eljárást tesz ki.
