Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 14 (164. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2003. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló orszá... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
284 Lényeges, hogy a 2003. évi jogszabályi módosítások milyen hatást fejtettek ki a közbeszerzésre. Nem feltétlen és nem átfogóan a közbeszerzési törvényt módosítva - én szí vesebben nyilvánosságtörvénynek nevezem, bár közismerten üvegzsebtörvénynek hívják - módosult maga a közbeszerzési törvény is. Éppen ezt a legfontosabb területét, magát a nyilvánosságot próbálta meg szélesebb körben elérhetővé, ismertté tenni - az informác iókat, magukat a pályázatokat. Úgy hiszem, hogy ezek a számadatok tükrében is majd jól szolgálják azt, hogy mindenki megismerhesse a közbeszerzési pályázatokat, mindenki, aki az állami szféra, az önkormányzati szféra tekintetében az átadott pénzek vonatkoz ásában bővülő alanyi hatály alá került, megfelelhessen ennek a folyamatnak, ugyanakkor a másik oldal a közpénzek felhasználásáról megfelelően tájékozódhasson. Ne feledkezzünk el arról, hogy ez a nyilvánosságtörvény azt is előírta, hogy a közpénzzel gazdálk odók az 1 millió forint feletti szerződéseiket záros határidőn belül nyilvánosságra kell hogy hozzák. Ez, bár nyilván egyfajta késedelmet jelent a megismerésben, hiszen mint mondtam, nem azonnal kell nyilvánosságra hozni, de azért nem olyan távoli ennek az időpontja, tehát egykét hónapban mérhető, azonban megismerhetővé válnak azok a szerződések, amelyeket a közpénzek terhére kötöttek, és így utólag is vélemény formálható, és ha szükséges, akkor vizsgálható, hogy ezek a szerződések vajon, ha a közbeszerzés ek hatálya alá tartoztak, akkor ilyen módon is keletkeztek, vagy meggyőződhet az ember arról is, hogy korrekt formában, megfelelő körülmények között jötteke létre ezek a szerződések. Nagyon lényeges az is, hogy ilyen esetben a jogorvoslat lehetősége hogya n áll fenn. Úgy vélem, hogy a korábbi 90 napos jogorvoslati határidő - mely jogvesztő volt, tehát függetlenül a megismerés időpillanatától, 90 napon belül mindenképpen megszűnt a panasz, a felszólamlás lehetősége - 3 évre tágult, és így a közzétételt követ ően, ha valaki kifogással kíván élni, nem késleltetve feltétlen a szerződésben foglaltak megvalósítását, de mégis lehetőség van egyfajta jogorvoslati felülvizsgálati eljárásra, és ha úgy tetszik, a nem megfelelő magatartásoknak a jogkövető magatartások irá nyába való terelésére. (10.10) Néhány adat erejéig megemlíteném a Közbeszerzések Tanácsa 2003. évi tevékenységét is. Az elnök úr is fontosnak tartotta jelezni, hogy 2003ban a 2002. évi bázishoz képest értékben mintegy 70 százalékban teljesült a közbeszerz ések összértéke - ez mintegy 558 milliárd forintot jelent. Darabszám tekintetében azonban a 2002. évi 4200 darab közbeszerzési eljáráshoz képest 3750 eljárás folytatódott le - ez is 90 százalékos teljesülést jelent a bázishoz képest. Tehát valóban tanúi va gyunk egy csökkenésnek. Egyes képviselők már ellenséget látnak a spájzban a közbeszerzések terén is, azonban nagyon kielégítő az a magyarázat, az az indokolás, amit kapunk, hogy az autópályabeszerzések, amelyek a 2002. év végén mintegy 130 milliárdos össz egben kerültek meghirdetésre, tulajdonképpen megnövelték a bázist. Látjuk, hogy vákuumhatás, egy kivárási hatás is volt 2003ban, ahogy hivatkoztam az új közbeszerzési törvényre; látjuk, hiszen az elnök úr a 2004. évi első félévi folyamatokról is adott ném i kitekintést, hogy már az első félévben túlteljesült a 2003. évi közbeszerzések értéke. Tehát valóban az önkormányzatok - és adott esetben az állami közbeszerzés is - egyfajta várakozó álláspontot foglaltak el, és csak 2004. első félévében lépték meg azok at a közbeszerzéseket, amelyeket szükségesnek ítéltek. Úgy gondolom, hogy a 2003. évi folyamatok másik nagy száma, amit értékelni lehet: a jogorvoslati kérelmek kérdésköre. Itt is érzékeljük, de itt már 2001 óta érzékeljük, hogy jelentős csökkenő tendencia volt. 2003ban egynyolcadával csökkentek a jogorvoslati kérelmek. Itt az a fő szám, amit mondani kell, hogy ezek közel fele, 47 százaléka megalapozatlan. Tehát úgy gondolom, hogy a közbeszerzések egyre jobban közelítenek ahhoz, hogy már a pályázatkiírások és a pályázatértékelések jogorvoslati kérelmeiben is sok a felesleges, tulajdonképpen időhúzó támadás.
