Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 14 (164. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2003. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló orszá... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke, a napirendi pont előadója:
281 Az európai egység a közbeszerzések területén számottevő változást hozhat. A csatlakozás következtében a 25 tagországnak kölcsönösen nemzeti elbánást kell biztosítania, vagyis megszűnnek a hazai piac védelmében az 1995. évi közbeszerzési törvényben alkalmazott eszközök. 200 4től fokozott versennyel kell a gazdaság szereplőinek számolniuk, különösen a jelentős beruházásokra kiírt pályázatoknál. Ez a változás azonban előnyökkel is járhat. A szélesebb körű verseny remélhetőleg alacsonyabb árakat é s szakmailag magasabb színvonalú beszerzéseket tesz lehetővé. Ezen túlmenően a hazai szállítók számára a már nyitott uniós piacokon kívül további piacok is megnyílnak a Világkereskedelmi Szervezet kormányzati beszerzésekről szóló megállapodásához való csat lakozás következtében. A várhatóan élesedő versenyben azonban meg kell találni azokat a legális támogatási formákat a közbeszerzés szabályrendszerén kívül, amelyekkel a hazai vállalkozókat, elsősorban a kis- és középvállalkozásokat támogatni lehet. Az új t örvény a közösségi irányelveknek megfelelően jelentős mértékben szélesíti a közbeszerzési szabályok alkalmazását. Ezek közül ki kell emelnem, hogy a jövőben a strukturális és kohéziós alapok felhasználásának meghatározott értékhatárokon felül a közbeszerzé s szabályai szerint kell történnie. A törvény ez év május 1jei hatálybalépése után a beruházások, áruvásárlások és szolgáltatások mellett a közbeszerzés előírásait kell alkalmazni az építési koncessziók és a tervpályázatok területén is. Tisztelt Országgyű lés! A közbeszerzések 2003. évi folyamatainak tárgyalásánál meg kell említenünk, hogy a közbeszerzési törvény 2003ban is módosult az úgynevezett üvegzsebtörvény keretében, amely kibővítette a törvény hatályát azokra a szervezetekre, amelyek a jogszabályba n meghatározott állami vagy önkormányzati feladatokat látnak el, megakadályozva ezzel azt a lehetőséget, hogy az állami és önkormányzati feladatok kiszervezésével elkerüljék a közbeszerzési szabályok alkalmazását. E törvény módosítása a közbeszerzések terü letén is erősítette a nyilvánosságot azzal, hogy a törvényben pontosította az üzleti titok feltételeinek alkalmazását. Az első közbeszerzési törvény hatálybalépésétől kezdve Magyarországon a közbeszerzések értéke folyamatosan növekszik. Különösen gyors vol t a növekedés 2002ben, amikor az ismert gazdasági folyamatok következtében a közbeszerzések értéke meghaladta a 800 milliárd forintot. A kiugró növekedésben szerepük volt a 2002ben első alkalommal kiírt, mintegy 130 milliárd forint értékű autópályatende reknek is. 2003ban a közbeszerzések értéke csökkent, összértékük mintegy 560 milliárd forint volt. Az autópályatenderek 2002. évi statisztikai számbavételén túlmenően 2003ban az állami megrendeléseknél éreztették hatásukat a takarékossági intézkedések i s. 2004 első felében viszont újra rendkívül dinamikus növekedés tapasztalható, hiszen a statisztikai adatok szerint az első félévben több mint 650 milliárd forintos közbeszerzés valósult meg, amely már meghaladta a 2003as teljes évi értéket. Ebben szerepe t játszik az is, hogy a pályázatokat kiíró szervezetek megrendeléseiket május 1je előtt még a régi törvény szabályai szerint kívánták megvalósítani. Minthogy az új törvény lényegesen kiszélesítette a közbeszerzések alanyi és tárgyi hatályát, várható, hogy ebben az évben a közbeszerzések értéke eléri az 1000 milliárd forintot, amely a nemzeti össztermék felhasználásának mintegy 5 százalékát jelenti. Ami a közbeszerzési eljárások típus szerinti megoszlását illeti, megállapítható, hogy mind a közbeszerzési el járások számát, mind pedig értékét tekintve továbbra is a nyílt eljárások részesedése a meghatározó. Az összes eljárás mintegy háromnegyede valósul meg ebben a formában. A meghívásos eljárások aránya a korábbi törvény szabályozásából eredően 2003ban is mi nimális volt. A közbeszerzési eljárások mintegy egynegyede tárgyalásos eljárás volt, ezen belül a leginkább vitatott, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya mintegy 12 százalékot tett ki.
