Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 14 (164. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2003. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló orszá... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke, a napirendi pont előadója:
282 2003ban is pozitívan értékelhető, hogy az összes közbeszer zési eljárás több mint 50 százalékát a mikro, kis- és középvállalkozások nyerték el. Továbbra is alacsony volt a külföldi pályázók által elnyert pályázatok értéke, az összes közbeszerzés mintegy 6,5 százalékát tette ki. A közbeszerzési szabályozás lényege s eleme, hogy mind a pályázati felhívások, mind azok értékelése tekintetében jogorvoslati lehetőség van. A Közbeszerzési Döntőbizottság 2003ban 693 eljárást folytatott le, ami több mint 8 százalékos csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva. A jogorvos lati eljárások döntő többségét továbbra is az ajánlattevők kezdeményezik, a törvény azonban lehetőséget biztosít arra is, hogy a törvényben meghatározott szervezetek és személyek hivatalból is kezdeményezzenek eljárást törvénysértés észlelése esetén. Erre 133 esetben került sor, elsősorban a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke és a tanács tagjai részéről. A döntőbizottság 190 esetben állapított meg jogsértést, ebből több mint 100 esetben a bizottság új eljárásra, illetve új értékelésre kötelezte az ajánlattevőket. A hatályos törvény szerint a döntőbizottság jogsértés esetén minden esetben köteles volt bírságot kiszabni, ennek értéke 260 millió forint volt. Tisztelt Országgyűlés! A 2003ban elfogadott közbeszerzési törvénnyel lezárult egy időszak, amelyet a közbeszerzések intézményrendszerének kialakulása, a közbeszerzési gyakorlat elterjedése, illetve a jogharmonizáció megvalósítása jelentette. Az első közbeszerzési törvény 1995ben történő elfogadásától kezdve eltelt időszak jelentős eredményeként értékelhető, hogy kialakult a közösségi elvárásokkal összeegyeztethető hazai közbeszerzési struktúra. A tanács tapasztalatai azt mutatják, hogy a közbeszerzés a közpénzek elköltésének elfogadott módszere lett. A tanács tapasztalatai szerint a törvény nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító rendelkezései visszatartó erőt jelentenek a közbeszerzések tisztaságát sértő cselekvésekkel szemben. A törvény célja, hogy a közbeszerzési körbe tartozó szervezetek magánjogi szerződéses kapcsola tai átláthatók legyenek, valamint tisztességes és mindenki számára egyenlő feltételek mellett zajló, lehetőség szerint nyílt versenyben kerüljön sor a legkedvezőbb szállítók kiválasztására. A hibás gyakorlat visszaszorítására azonban önmagában egyetlen jog szabály sem lehet képes, különösen a korrupciós kockázatok mérséklésére szükséges az össztársadalmi fellépés. A Közbeszerzések Tanácsa úgy látja, hogy az átláthatóság és a tiszta közélet normáit sértő cselekmények igénylik az ellenőrzés erősítését. Az elle nőrzés kiszélesítését jelenti, hogy az új törvény hatáskörrel ruházza fel a tanácsot a közbeszerzési eljárások alapján kötött szerződések teljesítésének figyelemmel kísérésére. A jövőben a szerződések nem megfelelő teljesítése esetén is kezdeményezhető jog orvoslati eljárás. Tisztelt Országgyűlés! Az írásos beszámoló számot ad a tanács törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséről is. Az Európai Bizottság több ízben hangsúlyozta, hogy a közbeszerzések területén olyan intézményrendszer kialakítására va n szükség, amely hatékonyan képes hozzájárulni a jogalkotás előkészítéséhez, a közbeszerzési politika kialakításához, képes működtetni a jogorvoslati rendszert, a közbeszerzések alakulásáról statisztikai kimutatásokat készít, biztosítja az érdekeltek képzé sét, és eligazítást nyújt a gyakorlatban felmerülő problémák megoldására. (10.00) Erre tekintettel az Unióban modell értékűnek tekintik azokat az országokat, közöttük Magyarországot, amelyek független intézményeket hoztak létre ezen feladatok ellátására. A Közbeszerzések Tanácsa aktívan részt vett az új törvény alkotásának teljes menetében, valamint a tanács feladatait érintő alacsonyabb szintű jogszabályok előkészítésében. A tanács 2003ban ajánlásokat tett közzé, amelyek a jogalkalmazásban ismétlődően fel merülő kérdésekben nyújtottak eligazítást. A tanács elnöke tájékoztatókat adott közre a közbeszerzések aktuális tudnivalóiról. A tanács titkársága a beszámolási időszakban írásbeli és szóbeli állásfoglalásokkal segítette a közbeszerzési eljárások résztvevő it. A tanács 2003ban különös súlyt helyezett oktatási programjára, mindenekelőtt az európai irányelvek elsajátítására és a közbeszerzésben részt vevők felkészítésére az új törvény alkalmazására. Jelentősen megnövekedtek a tanács nemzetközi feladatai, mind enekelőtt az