Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 8 (183. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP):
2796 Országgyűlést, egyetérte a javasolt vitaszerkezettel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítvá nyt elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy jelezzék, melyik ajánlási ponthoz kívánnak hozzászólni. Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 16. pontjaira. Kérdezem, ki kíván felszólalni nyolcperces időkeretben. (Senk i sem jelentkezik.) Mivel senki nem kívánt felszólalni, a részletes vitát lezárom. Kérdezem Göndör István képviselő urat, hogy most vagy a határozathozatal előtt kíváne szólni. (Jelzésre:) Majd a határozathozatal előtt fog szólni. A módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön határozunk. A mai napirendi pontok tárgyalásának a végére értünk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Harrach Péter) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Garai István Le vente képviselő úr, MSZP: “Mi lesz veled, magyar kenyér?” címmel. A képviselő úré a szó. (22.00) DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A fejlett piacgazdaságot alapvetően kőkemény közgazdasági törvényszerűségek mozgatják, de ezen belül is vannak olyan kategóriák, jelenségek, amelyek összetettebbek, és érzelmi töltetük is jelentős. Ilyen a mindennapi kenyerünk, amelynek évszázadok óta szimbolikus jelentése is van a magyar ember számára. Ezért is aggó dunk minden évben a búzatermésért, figyeljük a gabonapiaci, sütőipari történéseket, anomáliákat. Jómagam is falun kisgyermekeskedtem, örök emlék számomra az aranylón ringó búzamező. Pajtásaimmal gyűjtögettük az anyarozst, és minden nehézség nélkül szaladgá ltunk mezítláb is a tarlón. Még láttam embereket reggeltől estig kaszálni és bizony dohogó cséplőgépeket is. Nagyanyám nemzedékről nemzedékre szálló rituáléval szelte meg mindig a friss kenyeret, és az asztalról véletlenül lehulló kenyérdarabka is becsület ben megmaradva került vissza társai közé. Azóta bizony nagyot változott a világ. Gyakorta hallunk a mezőgazdasági termelők nehézségeiről, a kenyér és más péktermékek előállítóinak gondjairól már sokkal ritkábban. Pedig 824 társas és 520 egyéni vállalkozásr ól van szó, a befektetett eszközértékük 26 milliárd forint. Éves bolti forgalmuk 82 milliárd forint, a foglalkoztatottak száma pedig 24 ezer fő az ágazatban. Nem utolsó szempont, hogy nagy részük mikro- és kisvállalkozás. A Magyar Pékszövetség tagja a gazd asági egységek 70 százaléka. A pékipar fő problémája a nyersanyagok árának folyamatos növekedése, ezen belül a jelentősen emelkedő energiaárak és munkaerőköltségek. Mindezt elismertetni áraikban már évek óta nem tudják, ami tőkehiányuk egyik okozója. A pék termékek kiskereskedelmi piaci részesedésében 70 százalékkal szerepelnek a hipermarketek és a kereskedelmi láncok. Az Unióban ez fordítva van: a tőkeerős sütőipari vállalkozások forgalmazzák termékeik 70 százalékát szakboltjaikban. Hazánkban ez az arány cs ak 1012 százalék, ezért is kiszolgáltatott a sütőipar. Pedig a napi friss termékek közvetlen értékesítése egészségügyi és más szempontok miatt is kívánatos lenne. A fentiek miatt a kisebb cégek teljesen védtelenek a kereskedelmi láncok sokszor beszerzési és önköltségi ár alatti értékesítési akcióival szemben. A kereskedelmi láncok a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát azzal kerülik ki, hogy a beszállító sütőipari vállalkozást kényszerítik nagyon alacsony átadási árra, ami az akciók esetében az önkölt ségi ár fele is lehet.
