Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 8 (183. szám) - Az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló 65/2003. (VI. 3.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter: - ELNÖK (Harrach Péter): - JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter:
2794 szörnyű látványára, és ez a helyzet minden valószínűség szerint most sem lenne másképp. A különbség csak annyi lenne, hogy nem korlátozódna Kuvait területére. Kérdezem önöket: a világ, benne Magyarország is, megengedhetie magának azt a helyzetet, hogy egy ilyen szituáció előálljon a KözépKeleten? (21.50) Azon a KözépKeleten, amelynek olajszállításaitól az egész világ függ, Magyarországot i s beleértve, de az egész világ, mert az olajra egyre inkább ráutalt világgazdaság egyszerűen nem tud meglenni anélkül, hogy a KözépKeleten ne legyenek rendezett viszonyok. A magyar kint lévő haderő természetesen szimbolikus jelentőségű, önmagában nincs sú lya ennek a pár száz embernek, háromszáz embernek. De a szimbolikának viszont annál nagyobb a jelentősége, mert ha mi azt gondoljuk, mi azt gondolhatjuk, hogy a helyzet konszolidálása előtt kivonhatjuk a magyar hadsereget, a magyar hadsereg ott lévő hároms záz emberét, vajon miért ne gondolhatná ugyanezt a helyszínen jelen lévő összes szövetséges haderő. Miért ne gondolhatná ugyanezt? És ha mindenki ugyanígy gondolkodna, tisztelt képviselőtársaim, a világ, a világ gazdasága és a világ gazdaságán keresztül a világ biztonsága, a világ stabilitása egyik pillanatról a másik pillanatra hihetetlen borotvaélen táncoló helyzetbe kerülhetne. Kérem, képviselőtársaim, gondolják meg, hogy mit jelent nekünk is, Magyarországnak, az egész világnak egy rendezett KözépKelet - ma még nem az, tudjuk, senki nem állítja ezt, de az ott lévő szövetséges erők pontosan azért vannak ott, hogy azt elérjék. Mit jelent tehát a világnak és benne Magyarországnak egy stabilizált KözépKelet? És hogyha ez esetleg valakinek nem elég, akkor go ndoljunk bele, hogy mit jelent ennek az ellentettje mindannyiunk szempontjából, a mi szempontunkból is. Ezért én azt hiszem, hogy Magyarország egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy otthagyja ezt a térséget, hogy kivonja ezt a szimbolikus, de szimbolik ájában mégiscsak igen jelentős háromszáz fős kontingensét, arra gondolva, hogy ez a gond a világ többi részének gondja, ezt a gondot oldják meg a többiek, mi pedig hamis biztonsággal hazahozzuk a mieinket. Ezt nem tehetjük meg, ezt egy tisztességes ország tisztességes politikusai nem engedhetik meg maguknak! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a zárszó következik. Megadom a szót Juhász Ferenc miniszter úrnak. JUHÁSZ FERENC honvéd elmi miniszter : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Zárszót igazából a részletes vita után, majd a szavazás előtt szeretnék mondani, hanem a vitában vennék részt, amennyiben erre módot ad. ELNÖK (Harrach Péter) : Igen, parancsoljon! JUHÁSZ FERENC honvé delmi miniszter : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! 130 ezer ember sok? Azt gondolom, hogy igen. Nyíregyháza város nagyságáról van szó, Nyíregyházát körülbelül annyian lakják. Abban háromszáz ember soke? Azt gondolom, hogy nem annyira, hiszen Nyíreg yházán is háromszáz ember egy tízemeletes lakótelepi házban elfér. Ennek ellenére ez a háromszáz ember, amit mi ebben a 130 ezer fős kontingensben adunk, mégis jóval több annál, mint ahogy ezt gondolná bárki is, ha Nyíregyházára és arra a bizonyos utcára, arra a bizonyos épületre néz. Több, mert gesztust takar, több, mert együttműködést takar. Föltehetik a kérdést, hogy jó volte a mai vita. Én azt hiszem, hogy jó volt, mert egyik oldalról hallottunk érveket, sokat, számosat, másik oldalról, nem haragszanak meg, kinyilatkoztatást.
