Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 8 (183. szám) - Bejelentés az MDF frakcióból történő kizárásokról, valamint jegyzői megbízatás megszűnéséről - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HARRACH PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
2684 volt, hiszen minden gyerek azonos támogatásban részesült, és nem igaz az, bárki mondj a, hogy az egyházi iskola többet kapott volna az adófizető állampolgárok pénzéből, mint az önkormányzati. (13.50) Nem igaz! Teljesen azonos volt, kivéve persze a 2003as évet, ahol 18 ezer forinttal kevesebb jutott az egyházi iskoláknak gyerekenként, mint az önkormányzatinak. De ha megnézzük a költségvetési törvény 30. §ának (1) bekezdését, azt találjuk, hogy több helyen megnyirbálják az egyházi normatívát: 30 százalékkal csökken az egyházi kiegészítés, 10 százalékkal az alapnormatíva, amit kettébontottak, és a bejáró gyerekek utáni támogatás sem jár, csak az önkormányzati iskoláknak. Mi történik? Szembeállítják az önkormányzati és az egyházi iskolába járó gyerekeket és szüleiket, és az iskolafenntartókat, olyan helyzetet teremtve, hogy megkülönböztetik az állampolgárokat... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Frakcióvezetőhelyettes úr! HARRACH PÉTER (Fidesz) : ...és a gyerekeket egymástól. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Öt perc áll az ön rendelkezésére is. A kormány részéről megadom a szót Magyar Bálint oktatási miniszter úrnak. Miniszter úr! DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! 2003ba n és 2004ben jelentős különbség volt az önkormányzati iskolák és az egyházi iskolák támogatása között. 2004ben 408 ezer forint állami és önkormányzati támogatás jutott egy önkormányzati iskolában tanuló gyermek számára, míg 482 ezer forint körüli összeg, tisztán állami támogatásból, egy egyházi iskolában tanuló gyermek számára. 2000ben még más volt a helyzet: akkor 225 ezer forint volt az egy önkormányzati iskolában tanuló gyermek után járó összes támogatás, és 204 ezer körüli összeg volt az egyházi isko lákban tanuló gyermekek utáni támogatás, tehát akkor 10 százalékkal kevesebbet kaptak az egyházi iskolában tanulók, míg 2004ben már körülbelül 20 százalékkal többet. Ez a fajta különbség jó néhány számolási anomáliából keletkezett. A következő év költségv etésében azt a tisztességes elvet kívánja a kormány és személy szerint jómagam is érvényesíteni, hogy ne tegyünk különbséget magyar és magyar gyermek között a tekintetben, hogy milyen fenntartású iskolába jár. Tehát jövőre közelítjük az önkormányzati iskol ákban és az egyházi iskolákban tanuló gyermekek utáni támogatásokat, de még jövőre is magasabb lesz az egyházi iskolákban tanuló gyermekek után járó állami támogatás. Ha diszkriminációról lehet beszélni, akkor az egyedül az alapítványi iskolák, tehát a nem állami, nem egyházi, alapítványi iskolák esetében áll fenn. Az ő esetükben azért, mert a vatikáni megállapodás rendelkezett arról, hogy amit az önkormányzatok átlagosan hozzátesznek az állami normatívához az önkormányzati iskolákban tanuló gyermekek számá ra, azt a költségvetésnek kötelezően oda kell adnia átlagosan az egyházi iskolák számára is. De hasonló megállapodással csak az alapítványi iskolák egy része, körülbelül 70 alapítványi iskola rendelkezik, amelyekben vagy hátrányos helyzetű, vagy éppen fogy atékkal élő gyermekeket vagy fejlődési rendellenességben szenvedő gyermekeket nevelnek. Tehát amikor néha előfordul az, hogy magas rangú egyházi személyek is apartheidpolitikával illetik a kormányt, akkor jó lenne ezeket a szavakat az eddigieknél kissé fel elősebben használni. Sajátos apartheid, de azt mondhatnám, hogy egyfajta hungarikumnak is tekinthető, ahol az elvileg támadott társadalmi csoport társadalmi támogatása 2004ben körülbelül 20 százalékkal múlta felül a többség támogatását.
