Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 8 (183. szám) - Bejelentés az MDF frakcióból történő kizárásokról, valamint jegyzői megbízatás megszűnéséről - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HARRACH PÉTER (Fidesz):
2683 tulajdonosok számára való átadása ezek szerint, legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint nem sikerült, megbukott. Bízunk abban, hogy a Magyar Hírlap szerkesztősége, ame ly színvonalas munkát végzett, sikeresen próbálkozik a következőkben, hogy nyilvánosan, lehetőleg minél nagyobb nyilvánosság előtt folytathassa tevékenységét. Élve ezzel a lehetőséggel is, biztatnám a magyar polgárokat, a színvonalas újságírást támogató po lgárokat, hogy támogassák a szerkesztőség, illetve a volt szerkesztőség próbálkozásait, és lehetőleg fizessenek elő olyan sajtótermékekre, amelyeket ez a szerkesztőség kíván a továbbiakban létrehozni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok sora iban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. Kérdezem, hogy a kormány részéről kíváne valaki reagálni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Tisztelt Képviselőtársaim! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach P éter frakcióvezetőhelyettes úr, a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjából, “Válságban lévő iskolák” címmel. Öné a szó. HARRACH PÉTER (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nehéz éveket él át a magyar oktatásügy, különösen azé rt, mert úgy tűnik, Magyar Bálint miniszter úr nem szereti a kistelepülések és az egyházak iskoláit. A következő év költségvetésében komoly hátrány éri majd ezeket az iskolákat. Tudom, hogy a fő felelősség persze a miniszterelnök urat érinti, hiszen a költ ségvetés is és a kormány politikájának iránya őrá tartozik, ő azonban nem ér rá ezekkel foglalkozni, hiszen a megnyílt szereplési lehetőség olyan eseményeket kínált számára, amit most próbálgat, a színészmesterség fogásaival ismerkedik, de ha közben mégis marad egy kis ideje, akkor kérem, tekintsen rá a közoktatás ügyeire. A kistelepülések iskolái nem csupán iskolák, ezek közösségformáló erőt jelentenek. Egy település megőrzéséhez hozzátartozik az iskola, a templom, a posta, a bolt, enélkül haldokolni kezd az a település. Az egyházi iskolák pedig nem csupán a szülők szabad iskolaválasztási jogát bizonyítják, hanem olyan intézmények, amelyek az oktatás mellett nagy figyelmet fordítanak a nevelésre is. Azt halljuk a sajtóban miniszter úrtól és munkatársaitól, hogy többet kapnak az egyházak, az egyházi iskolák, mint az önkormányzatiak, és közben azt látjuk, hogy az iskolafenntartó egyházak viszont ijedten nézik a következő évet, hiszen számításaik szerint 20 százalékkal csökken az eddigi iskolafenntartásra költö tt támogatás. Mielőtt a probléma részleteibe mennénk, még egyszer szögezzük le: ingyenes közoktatás van Magyarországon, szabad iskolaválasztási jog, az adófizetők pénzéből fenntartott iskolák - függetlenül a működtetőtől - és gyakorlatilag az egyházak eset ében átvállalt állami feladat végrehajtásáról. Nézzük, hogyan áll össze a támogatás egy önkormányzati és egy egyházi iskolánál: a fenntartási költségek körülbelül 60 százalékát fedezi az a normatíva, amit minden iskola gyerekenként megkap, ez durván 200 ez er forint körül van átlagosan, fejenként, évente. Hová lesz vagy hogyan teremtődik elő az a 40 százalék kiegészítés? Kétféleképpen: az önkormányzati iskola megkapja az önkormányzaton keresztül, hiszen az önkormányzat kap állami támogatást, adót is szedhet, és természetesen a vagyonával gazdálkodhat; a másik iskola, az egyházi erre nem kap lehetőséget, hiszen az egyház csak úgy kapott vissza ingatlant, hogy iskolát, szociális intézményt, egészségügyi intézményt működtethet benne, gazdálkodási lehetősége ninc sen. Ezért az adófizető állampolgár gyerekei, akik egyházi iskolába járnak, közvetlenül a költségvetésből kapják a kiegészítő támogatást. A polgári kormány, az a csúnya polgári kormány hozta meg azt az intézkedést, vagy kötötte meg az egyezményeket, amelye k ezt biztosítják? Nem, a Hornkormány kötötte meg, ha jól emlékszem, talán éppen a miniszter úr minisztersége idején. Ezt természetesen folytattuk, és mindenki elégedett
