Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 8 (183. szám) - Bejelentés az MDF frakcióból történő kizárásokról, valamint jegyzői megbízatás megszűnéséről - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
2682 igénybe vehessen, mint ahogy a 90 évesnek sem mondhatjuk azt, hogy várjon még tíz évet arra, hogy ezt a szolgáltatást igénybe tudja venni. Amikor a nép és a nép döntési lehetőségeit veti fel a k épviselő úr, nem tudom, gondolkodotte azon, hogy a nép mindig jól dönte. Abban az esetben, ha a népnek rosszkor és rosszul teszik fel a kérdést, és nem megfelelően informálják a döntése következményeiről, annak iszonyú következményei lehetnek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Miniszter úr! DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter : Ezzel kapcsolatban felhívnám a figyelmet… ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Miniszter úr! DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter : …hogy annak idején… (Az elnök kikapcsolja a szónok mikrofonját.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Miniszter úr! Öt perc 25 másodpercnél tartunk, önnek öt perc áll rendelkezésére válaszadásra. Remélem, lesz még módjuk folytatni ezt a vitát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Pető Iván frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából, “A Magyar Hírlap megszűnéséről” címmel. Öné a szó, frakc ióvezetőhelyettes úr. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az SZDSZ nevében, de nem mellékesen a magyar parlament kulturális bizottságának tagjaként mélységes szomorúságomat szeretném jelezni a Magyar Hírlap megszű nte alkalmából. A Magyar Hírlap nem pusztán egy napilap volt, hanem kulturális intézmény is, nem önmagában mint politikai napilap, hanem azon túlmenően is. Különösen fájdalmasnak tartjuk a Magyar Hírlap megszűnésének módját, nemcsak a tényt. A megszűnés mó dján értem azt, hogy a Magyar Hírlap szerkesztőségének - a tulajdonosnak köszönhetően - nem volt módja elbúcsúzni a nyilvánosságtól. Itt mellékesen, de azt gondolom, egyáltalán nem fölöslegesen jegyzem meg, hogy a magyar sajtó ebben az ügyben szokatlan szo lidaritást mutatott, politikai napilapok politikai állásponttól függetlenül biztosítottak fórumot a Magyar Hírlap munkatársainak, a Magyar Nemzet, a Népszava és az Index című internetes hírportál. A Magyar Hírlap megszűnte melletti fájdalommal összeegyezte thető az, hogy álláspontunk szerint a politikai pártoknak, a kormánynak nincs módja és nem is szabad beleszólnia a más tulajdonában lévő nyomtatott sajtótermékek ügyébe. Ugyanakkor ez is alkalmat teremt - mármint ez a sajnálatos tény, hogy megszűnt a Magya r Hírlap - arra, hogy tegyük világossá: a magyar politikai sajtó jelentős része külföldi tulajdonban van. A magyar tulajdonban lévő politikai napilapokra egészében véve azt lehetne mondani, hogy pénzügyi hátterük - hogy úgy mondjam - nem egészen átlátható. A fogyasztó - ezzel is tisztában kell lennünk - nem képes ma és nem is nagyon akarja a jelek szerint eltartani a jelenlegi politikai napilapok mindegyikét. Ennek, illetve a külföldi tulajdonlásnak is részben az a következménye, hogy érthető módon üzleti s zempontok határozzák meg a politikai napilapok működtetését. A jelek szerint magyar befektetők, akik talán más szempontokat is figyelembe vennének, vagy részlegesen figyelembe tudnának venni, nem kívánnak érdemben tulajdonosként nyilvánosan megjelenni, és részben ezért, részben persze más okok miatt is a Magyar Hírlap tulajdonjogának más
