Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 4 (182. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2616 körülmények között, alkotó közösségekben végezhessenek magas színvonalú munkát. De ennél is fontosabb célja, hogy a legkisebb települések diákjai is elérhe tő közelségben, korszerű tudást biztosító oktatási intézménybe járhassanak. Ha az oktatási költségvetésről beszélünk, nem lehet elmenni szó nélkül a mellett a téma mellett, amelyről az elmúlt napokban, hetekben egy meglehetősen éles, indulatoktól sem mente s vita indult el. Ez pedig az egyházi közoktatás finanszírozásának kérdése. Jövőre a tervek szerint várhatóan másfél milliárd forinttal kapnak többet a központi költségvetésből a nem állami intézmények, mint az idén. Ebben természetesen továbbra is szerepe l az egyházi kiegészítő normatív támogatás is; azaz nemcsak azt az alaptámogatást kapják, amit az önkormányzati és az alapítványi iskolák, az egyházi iskolák, hanem annál többet; annyival többet, mint amennyivel az önkormányzatok a saját erejükből közvetle nül az oktatás költségeihez járulnak hozzá. Ennek a mértéke összetett, többelemű számítás alapján alakul ki, ezért állhat elő az a helyzet, hogy könnyen lehet az embereket megtévesztő állításokat közzétenni. A valóság az, hogy évről évre egyre növekedett a z a különbség, amennyivel több jutott az egyházi iskoláknak, mivel a plusztámogatás kiszámításába beletartozik például az iskolaépületek karbantartására fordított összeg, az adminisztrációs, azaz irodai költségek, illetve azok a szociális juttatások is, am elyeket egyegy település az ott élő iskoláskorú gyerekeknek juttat. Ahogyan ezekre a települési önkormányzatok saját pénzükből többet fordítanak, az egyházak aszerint kapnak egyre nagyobb arányú többlettámogatást a központi költségvetésből. Jövőre ez a pl usznövekmény összességében már elérné a 22,5 milliárd forintot. A tervek szerint tehát, a vádakkal ellentétben nem történne más, mint a számítás igazságosabbá tétele, hogy az egyházaknak juttatott többlettámogatás kiszámításába az tartozzon bele, amit tén ylegesen az oktatásra fordítanak az önkormányzatok. Jövőre tehát nem szűnik meg az egyházak kiegészítő támogatása. Egyébként volt arra példa, éppen négy évvel ezelőtt, hogy az egyházi kiegészítő normatíva csökkent a megelőző évihez képest; 2000ben az egyh ázi oktatási intézmények állami támogatása több mint 4 százalékkal kevesebb volt, mint 1999ben. (Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) 2005ben, hogy a lényegre térjek, várhatóan az önkormányzati közoktatásban az egy t anulóra jutó támogatás 434 ezer 500 forintra emelkedik 408 ezer 500 forintról, az egyházi oktatásban pedig 440 ezer 300 forintra csökken a 482 ezer 200 forintról. Mi tehát a végeredmény? A végeredmény az, hogy a közel 80 ezer forintos egy főre jutó különbs ég helyett ez a különbség jelentősen lecsökken, de még mindig 56 ezer forinttal több jut egy diákra egy évben egy egyházi fenntartású oktatási intézményben, mint egy államiban. A Szabad Demokraták Szövetségének meggyőződése szerint egyenlő feltételeket ke ll teremteni, és az államnak az a feladata, hogy egyforma módon, egyforma arányban támogassa, finanszírozza azokat a diákokat, akik egyházi, illetve állami, önkormányzati oktatási intézményben tanulnak. Szeretnék harmadik fő témaként néhány szót szólni azo król a közoktatási törvényt módosító passzusokról, amelyekről szintén élénk vita folyt az elmúlt napokban, illetve hetekben. Azzal szeretném kezdeni, hogy egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy ezeknek a passzusoknak nem feltétlenül biztosan a költségv etési törvényben lenne a helyük. Sok kritika megfogalmazódott ezen a területen. Minden bizonnyal van egy káros tendencia az elmúlt jó pár évben Magyarországon a különböző törvények, így a költségvetési törvény saláta jellegét illetően is. Akár az a kritika is megáll, hogy a közoktatási törvénynek a testnevelésóra osztályzására vonatkozó módosításait nem biztos, hogy a költségvetési törvényben kellene szabályozni. Ezekkel a kritikákkal magam személy szerint egyetértek, de azt is hozzátenném, hogy nagy kárt e z nem okoz, a módosítás tartalmi céljával egyet lehet érteni, és mondhatjuk azt, hogy jobb itt, mint sehol. Mi történik ezen a területen? Az alapműveltségi vizsga funkciójának megváltozását szabályozza a törvény arra az elvre építve, hogy az állami vizsgák közül az érettségi vizsgát kell központi vizsgakövetelmények alapján megszervezni.
