Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 13 (163. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - BORKÓ KÁROLY (Fidesz):
252 párbeszédet, mint ahogy Ékes képviselőtársam is mondta. Ennek során rá kell mutatnunk, hogy ezek az éhező, elvadult, számkivetett állatok nemcsak a vadon élő, nagy értéket képviselő állatokat, de háziállatainkat és magát az embert is veszélyeztetik. E helyről is kérem az állatvédőket, bízzanak bennünk, becsületes vadászokban, de ítéljék el az állataikat eldobó, embertelen gazdákat, és segítsenek minket az á llatvédelmi törvény olyan végrehajtható változatra történő átalakításában, módosításában, amely megakadályozza a mostani áldatlan helyzet kialakulását. Képviselőtársaimat pedig arra kérem, támogassák az előttünk álló törvény ez irányú bekezdését. Fontos el eme a módosításnak, hogy pontosítani kívánja az erdészeti, természetvédelmi és a vadászati hatóság közötti működési szabályokat. Én, ellentétben a képviselőtársam által elmondottakkal, ezt a szabálymódosítást tisztázó, feszültségcsökkentő, bizalomnövelő mó dosításnak tartom, ami a szakmák közötti bizalmat, együttműködést erősítheti. Jelentős, de nem túl terjedelmes bekezdés szabályozza a földtulajdonosi vadászati közösségek esetleges bekövetkező problémáinak kezelését. Ezeknek a támogatását szintén kérem kép viselőtársaimtól. A vadgazdálkodási bírság, a vadvédelmi bírság díjainak emelése a vadgazdálkodás feltételeinek javítását, az utóbbi az orv- és szakszerűtlen vadászat megelőzését, mondhatni azt is, az elrettentést szolgálja. A bizottsági szakaszban, de a v adászati és erdészeti szakemberekkel folytatott eszmecsere során a még szigorúbb szankcionálás javaslata is felvetődött. Fontosak azok a módosítási javaslatok, amelyek tisztázzák az engedélyezett vadászati módokat és eszközöket. Különösen fontos - és ki is emelném - a jogosulatlan vadászat fogalmának a tisztázása. Ezek a módosítások tisztább helyzetértékelést, a pontosítást szolgálják. Köztudott, bár ezt mi, vadászok nem mindig érezzük erdő- és mezőjárásaink során, hogy nagyvadállományunk, a vaddisznó, a sz arvas létszáma jelentősen megnövekedett. Ezért az adott vadászterület, vadgazdálkodási egység vadállománya, vadeltartó képessége, nem pedig központilag megadott lelövési létszámkontingens kell hogy szabályozza a vadgazdálkodást. Több vitát váltott ki és ne m volt egyértelmű támogatottsága sem a szakmában, sem a bizottsági ülésen a törvényjavaslat 16. §ának, amely lehetővé teszi nemcsak az elejtés helye szerinti illetékes vadászati hatóságnál a trófeabírálatot, hanem engedélyezi ennek az aktusnak a lakóhely szerinti illetékes hatóságnál az elvégzését. A támogatottságban, a módosítás elvetésében nagy a szórás. A támogatók azért támogatják a lakóhely szerinti bírálat engedélyezését, mert úgy gondolják, hogy az elejtő általában az elejtés idejére már előre kifiz eti a trófea árát, tehát jogosan viszi magával a saját tulajdonát, s bíráltatja el azt a lakóhely szerint illetékes hatósággal. Ők nem számolnak a trófea tulajdonságait, a populáció genetikai értékét jobban ismerő, a fenntartásában érdekelt helyiek ellenér dekeltségével, sőt azzal sem, hogy bizonyos nagy értékű trófeák útjának dokumentálása, végigkísérése az elejtés helyétől az elbírálásig csak átgondolt, a legkorszerűbb adminisztrációs formákkal lehetséges. (20.20) Erre fel kell készülni. Ezért a 16. § hala sztott hatályba léptetésének a megfontolását is javasoljuk. Így a törvénymódosítás jó szándéka és a felkészülési időt kívánók akarata is érvényesülhet. Ezen gondolatok jegyében javaslom tisztelt képviselőtársaimnak a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Most megadom a szót Borkó Károly képviselő úrnak, Fidesz. BORKÓ KÁROLY (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magam nem vagyok vadász, úgyhogy a laikusok oldaláró l fogom megközelíteni ezt az egész témát és kérdést. Véleményünk szerint a kiindulópont, az alkotmánybírósági határozat - amely a törvénymódosítást egyáltalán szükségessé tette - indokolt, és
