Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 13 (163. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - IVANICS ISTVÁN, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
250 vadászati jogban történő rendezése nem megoldható, de kísérletet kell rá tenni. A gyakran felelőtlen emberi magatartás következtében a természetbe kikerült és elvadult állatok a vadászható állatfajokon kívül súlyos veszélyt je lentenek a természetvédelmi oltalom alatt álló fajokra is, gondolok itt elsősorban a védett madarakra. Ezen túlmenően állategészségügyi és humánegészségügyi szempontból is problémás lehet ez, ami a rendezést sürgeti. Gyakran hallani arról, hogy falkába v erődött elvadult kutyák milyen veszélyt jelentenek, ami már a közbiztonságot is érinti. A vadászati törvény módosítását egyéb meggondolás is szükségessé tette. Előremutató, hogy a büntető törvénykönyv állatkínzásra vonatkozó módosítása összhangba került a vadászati törvény módosításával is. A jelen törvénymódosítás egyik központi témája a maximumminimum nagyvadlétszám fogalmának a normaszövegből való törlése vagy legalábbis ennek a törlésnek a tervezete. Vitaként merül fel, hogy környezetgazdálkodási, ille tve vadgazdálkodási szempontból a problémának elegendőe ez az egyszerű kezelése. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint ennél összetettebb és a szakmai megalapozottságot, beavatkozást jobban lehetővé tevő megoldást kell találni. Szintén pozitívum, hogy újragondolásra került a földtulajdonosi közösség működését rendező szabályozás. Ez a gyakorlatban sok problémát jelentett, ami az új szabályozást követően várhatóan megoldódik. Üdvözlendő továbbá, különösen a vadászok szempontjából, hogy a törvényjavaslat egyszerűsíti a trófeabemutatási kötelezettséget. Lehetővé válik, hogy a trófeát a vadat elejtő, vadászjeggyel rendelkező vadász is bemutathassa a jogosult meghatalmazása alapján, akár az elejtés helye, akár az elejtő lakóhelye szerint illetékes vadászati h atóság előtt. Összevetve úgy gondoljuk, hogy bizonyos módosításokat érdemes átgondolni az előterjesztésen, elsősorban a maximumminimum nagyvadlétszám kérdését. Mindezeket figyelembe véve a gazdasági bizottság 2004. szeptember 8án tartott ülésén az előter jesztést általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság kisebbségi véleményét Ivanics István képviselő úr ismerteti. IVANICS ISTVÁN , a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Józsa képviselő úr már beszámolt arról, hogy a gazdasági bizottságban sok vélemény megfogalmazódott a törvénytervezettel kapcsolatban. Mi , ellenzéki képviselők azt hangsúlyozzuk, hogy természetesen szükséges a módosítás, hiszen alkotmánybírósági határozat is kötelez erre, de valóban - ahogy az előttem szólók is megjegyezték - érdemes megfontolni, hogy szervesen illesszük a vadászati törvény t a magyar jogrendbe, ami sajnos ezzel az előterjesztéssel nem valósul meg. Egy kormánypárti képviselő szó szerint így fogalmazott: “Ha nem kormánypárti képviselő lennék, azt mondanám, adjuk vissza átdolgozásra, hogy összefüggésében kezeljék ezt a problémá t, de így csak felhívom a figyelmet erre a lehetőségre.” Ismétlem, nagyon komoly lehetőség volna most a parlament előtt, és ha a minisztérium egy kicsivel több munkát fektetne bele, akkor a kapcsolódó törvényeket is rendbe lehetne tenni. Tudjuk, hogy Btk.ban módosítottuk az állatkínzás fogalmát, de ha részleteiben megnézzük ezt a törvénytervezetet, akkor kiderül, hogy az orvvadászatot ki lehet vezetni ebből. Lehet, hogy egy orvvadászt meg se tudunk bírságolni, viszont egy vadászt sokkal súlyosabban meg leh et büntetni, mint egy orvvadászt. Úgy érzem, hogy a háttér nincs feldolgozva, annak ellenére, hogy kaptunk egy nagyon kedves kis tájékoztató anyagot, amelyben kiemelik, hogy a kutyák, macskák mennyivel több kárt okoznak Magyarországon, mint az összes dúvad . Ennek ellenére az alkotmánybírósági határozat szellemét követve elég dodonaira sikerült a megfogalmazása annak, hogy hogyan lehet elejteni vagy elfogni a kutyát, macskát az erdőben, illetve a vadászterületen. Úgy gondolom, ez csak a
