Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 3 (181. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HALMAI GÁBORNÉ (MSZP):
2484 Magyar Művelődési Intézet homlokzatfelújítása és egy új múzeumi negyed stratégiai programjának kidolgozása is az Óbudai Gázgyár területén. A 2004 áprilisában átadott Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény állandó kiállítása is megépülh et. Itt is fontos megemlíteni, hogy az örökségvédelmi támogatási előirányzatok keretében rendelkezésre álló 610 millió forint forrásai az ország egész területére tesznek lehetővé fejlesztéseket. Idetartozik a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésében levő 2 6 műemlékegyüttes helyreállításának folytatása, a korábban méltatlanul háttérbe szorult népi építészeti emlékek megkezdett helyreállítása, ami 810 műemléket jelent, valamint az Árpádkori kistemplomok felújítási programja is ennek segítségével folytatódha t. A finanszírozási források - mint ahogy korábban is - jelentős hányadban a Belügyminisztérium fejezetében jelennek meg. Itt találjuk a könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatások összegét, és részben itt jelenik meg az áfakompenzáció lehetős ége, mint ahogy a kőszínházak támogatásába is itt, ezen a helyen épült be a kompenzáció. Az artmozihálózat fejlesztése 13 nyertes pályázattal elindult a 2004. évben. Ennek folytatására szintén a helyi önkormányzatok támogatási keretében van tervezve 200 mi llió forint. Emelkedik az előirányzott kulturális normatíva: a helyi önkormányzatoknál 682 millió forint plusztámogatást tesz lehetővé, ugyanez a megyei normatívánál 263 millió forintos emelkedést mutat. Lehet találni tehát jó és előremutató tendenciákat i s a költségvetés tervezetében, de természetesen vannak benne csökkentések, átcsoportosítások is. Tény, hogy a területre fordítható összes forrás - szűken véve - a minisztérium költségvetésében is nőtt. De ennél is fontosabb, hogy más források is rendelkezé sre állnak. Ezért tartom fontosnak a költségvetés vitájában, hogy amíg az ellenzék saját tiszte szerint kritizál - és ezek egy részével mi is egyetérthetünk , mi a lehetőségekre irányítsuk rá a figyelmet, mert az állami kulturális politika csak akkor lehe t eredményes, ha kiki kialakítja a maga helyi stratégiáját. Stratégiát a társadalomfejlesztésre, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére, és ennek vitathatatlanul része lesz a tudáshoz, a kultúra közkincseihez való hozzáférés. Mindenkinek itt és helyben is dolgozni kell azon, hogy a ma már ezt szolgáló intézményrendszerünket megtartsuk, ezt a rendszert értékként kezeljük, benne korszerű tartalmakat és eszközöket ajánljunk lehetőségként az állampolgároknak, a különböző rétegeknek és különböző korosztályoknak . Ugyanilyen érték- és esélyteremtő a közösségi tevékenység, amely mára már felelős és egyenrangú partnere lehet az államnak, humanizálni képes a vállalkozói szféra kemény törvényeit. Ehhez biztosíthat keretet a kulturális intézményrendszer, de igazi haszn álója a civil társadalom. Fontos tehát azt is értékként említeni, hogy az előző évben megalapított nemzeti civil alapprogram a jövő évben 7 milliárd forinttal szolgálja a szektort. Ezen belül lehetőség van működési támogatásokra és programfinanszírozásra i s pályázni. Összhangban az uniós szokásokkal, a költségvetési törvény 84. § (3) bekezdése valamennyi, nem csak civil pályázati forrás elérésében jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket. Az állami támogatás igénybevétele egyszerűbbé válik majd, his zen a köztartozásokkal összefüggésben nem lesz szükség igazolások benyújtására. Elegendő lesz nyilatkozni a köztartozásmentességről, amely nyilatkozat valóságtartalmát a támogatók lesznek jogosultak igazoltatni az adóhatóságokkal. Tudjuk, hogy a civil ter ületen is változások vannak, amelyek keretében a nemzeti civil alapprogram forrásbővülésével egy időben a minisztériumoknál önálló soron megjelenő civil szervezetek támogatása minimálisan csökken. Fontos tehát végiggondolni és különválasztani a működési tá mogatásokat és a feladatfinanszírozást a szakminisztériumoknál is. Ezzel van összefüggésben az, hogy a közalapítványok támogatása nagyobb mértékben csökkent, de ez nem téveszthető össze a valódi civil működési költségekkel, a közalapítványok ugyanis kötele ző állami
