Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 13 (163. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. OROSZ SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója:
247 egyetértünk; ami különbség a véleményünk között, az nem az irányban van, hanem az egyes részletmegoldásokban. Ehhez nyilvánvalóan módosító javaslat okat be is fogunk nyújtatni a jobbítás szándékával. Tisztában vagyunk azzal, hogy '96ban megszületett ez a törvény, aminek még örülhetünk is, de igazából mi azt mondjuk már több éve, hogy az élet túlment ezen, nagyon sok olyan kérdés van, többek között a földtulajdonosok, illetve a vadászatijogtulajdonos, illetve az állam közötti feszültség, amire úgy gondoljuk, hogy egy új törvény keretén belül választ lehetne adni. Ez nem történik meg most sem, holott kísérlet a most működő törvényben földtulajdonosi kö zösség összehívására, illetve annak működésére módosító javaslatként szerepel, de ez nem megnyugtató választ ad, hanem egy adott ad hoc kérdést most megold, de hosszú távon az alapkérdésekre megoldást nem nyújt. Mindenesetre azt leszögezhetjük, hogy valóba n előrelépés, és a most meglévő feszültségeket bizonyára oldja. (19.50) Ugyanilyen kérdés a kutyamacska problémája, ami hihetetlen károkat okozott még ez alatt a néhány hónap alatt is, amíg az Alkotmánybíróság döntése hatálytalanította a lehetőséget, és e z most kerül vissza. Ezzel is egyetértünk, bár ahogy az államtitkár úr szavait hallgattam, felmerül a kérdés, hogyan ellenőrizhető ez, ki fogja azt eldönteni, ami a mostani módosításban van, hogy az vadat üldöz vagy nem, vagy éppen megtalálhatóe a tulajdo nosa mindenféleképpen vagy sem. Ezek nagyon érzékeny kérdések, ez a gyakorlat során ki fog derülni. Nyilván majd ehhez is módosító javaslatot fogunk benyújtani. Nagyon fontos kérdés, és egy új törvény születésekor a vonatkozó törvények módosítása is szüksé ges, hiszen most csak azok a jogszabályrészek kerülnek módosításra, ahol a megnyitás megtörtént, tehát átfogó dolgokban módosító javaslatot nincs is módunk benyújtani. Tehát például az orvvadászat ügyében támogatandó az, hogy a bírság mértéke fölemelésre k erüljön, mert teljesen igaz az, hogy egy egymilliós értékű vad szabálytalan elejtéséért néhány tízezer forintot kell fizetni, de az a baj, hogy a gyakorlatból tudjuk - és ez nem a vadászati törvény hibája vagy hiányossága, hanem a vonatkozó Ptk. hiányosság a vagy a végrehajtási rendeletnek, ami a rendőrség hatáskörébe tartozik , hogy a tetten ért orvvadászt gyakorlatilag szinte még megbírságolni sem lehet. Tehát a vadászati törvény oldaláról azt mondjuk, hogy ez rendben van, meg kell lépni, minimum ezt megt ehetjük, meg is kell tennünk, de mi lesz az összes többi vonatkozó jogszabállyal, hogyan fogjuk azokat valóban végrehajtani. Tehát mindezek mellett az egész módosítási csomag megítélésünk szerint előremutató. Módosító javaslatokat nyújtunk be hozzá, de fen ntartjuk azon álláspontunkat, hogy egy átfogó szabályozás kellene, amely minden részletre kiterjed. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Orosz Sándornak, a környezetvédelmi bizottság előadójának. DR. OROSZ SÁNDO R , a környezetvédelmi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága az elmúlt heti ülésén, ahogy erre utalt is az államtitkár úr az expozéjában, megtárgyalta és többségi véleménnyel általános vitár a alkalmasnak ítélte az 1996. évi LV. törvény módosítását kezdeményező 11050. számú törvényjavaslatot. A szavazás hasonlatos volt ahhoz, mint a mezőgazdasági bizottságnál most az előbb hallottuk, 11 igen - a kormányoldaliak igen - és az ellenzéki oldal tar tózkodása mellett fogadta el ezt az álláspontot a környezetvédelmi bizottság. A többség igen szavazatában néhány elem fogalmazódott meg, ezeket szeretném most önökkel megosztani. Egyrészt a többség azért támogatta az általános vitára való hozatalát a törvé nyjavaslatnak, mert egyetért azzal, hogy az alkotmánybírósági határozatnak megfelelő törvényalkotást dolgunk megejteni, és valóban fontos, hogy az Alkotmánybíróság által
