Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 29 (179. szám) - Bejelentés az MDF képviselőcsoporttól érkezett levelekről: - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2125 A ki józanodáshoz, úgy látszik, nem volt elegendő a Medgyessykormány bukása. A 2002. évi osztogatás várható következményeire akkor felhívtuk a figyelmet, egyedüliként nem szavaztuk meg az Országgyűlésben, a következményeket azonban mindnyájunknak viselni kell. A 2004. évi várható adatok rengeteg bizonytalanságot tartalmaznak. Ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy a javaslat késve, október 8án megküldött első kötete nem tartalmaz vonatkozó adatokat, erre csak egy héttel később, a második kötetben került sor. Ilyen az elmúlt tizenöt évben nem fordult elő. Ez nagyon megnehezíti különösen az ellenzék helyzetét, hiszen nagyon nehéz így érdemben megvitatni az előterjesztést, nehéz észrevenni az elfelejtett és a rosszul elrejtett nem jó megoldásokat. (13.40) Fontos pozit ívum a világgazdasági konjunktúra javulása, különösen ennek átterjedése az Európai Unióra. Ez a várható gazdasági növekedés, ami örvendetes, és ami akár 4 százalékot, de talán 4,3 százalékot is elér, egyetlenegy problémát hordoz magában, hogy ez teljességg el érintetlenül hagyja a hazai kis- és középvállalkozókat. Ez a növekedés egyedül a multik tevékenységének tudható be, tehát a hazai kis- és középvállalkozók helyzete a következő esztendőben sem fog javulni, legalábbis ebben a költségvetési törvénytervezet ben ennek nyomait, hogy ezt kívánná a kormány, nem találtuk meg. Nézzük meg, hogyan alakul a hiány! A fogyasztás 2004. évi jelentős csökkenése ellenére magas a költségvetés várható hiánya. Emlékezzünk rá, hogy az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetés ben - már az ideiben - 3,8 százalék várható hiánnyal számolt a kormány, aztán ezt később 4,6 százalékra, majd most, szeptemberben 5,3 százalékra módosította. A költségvetési törvényjavaslatban bázisként már 5,3 százalék szerepel. Ha csak újabb államháztart ási könyvelési trükkök nem következnek be, mint például az áfavisszatérítések visszafogása, a pályázatokon elnyert támogatások ki nem fizetése, akkor ez a hiány még durvább lehet. A mi becslésünk szerint el fogja érni az év végére az 5,65,8 százalékot, v agyis a 2003. évi 6,2 százalékos hiányból a sokszori fűnyírás ellenére is alig sikerült valamit lefaragni. Sajnos, ennek az a következménye, hogy a konvergenciaprogram, ami az Európai Unióhoz való pénzügyi csatlakozás, az euró bevezetését jelentené, ez a k ormányzati program egy fél év alatt szinte minden jelentőségét elvesztette, kipukkadt. A 2005. évi költségvetési tervezet 4,7 százalékos eredményszemléletű hiánya a 2004. évi hiány bizonytalanságai és a költségvetés feszültségei következtében valószínűleg ismét alábecsült. Az MDF 55,2 százalék körüli hiánnyal számol, ennek vannak meg a gazdasági alapjai. A kérdés az, hogy kelle és hogy lehete ezt a tényleges hiányt finanszírozni. Igaz, a kifizetési igények az államháztartásban ettől az új könyvelési ötle ttől... - ami kísérletet tesz arra, hogy a magánnyugdíjpénztárak bevételeit, ami körülbelül 1 százalékkal csökkenti a hiányt, máshol könyvelje el, hogy ez a trükk mire jó. Arra biztosan, hogy javítsa a statisztikát úgy, hogy közben semmiféle változás a köl tségvetésben bevételi oldalon nem áll be. Egyébként ennek a trükknek hagyományai vannak az MSZPSZDSZkormányzás történetében. A Hornkormány alatt lefelé módosították a létminimumszámítás alapját jelentő, az Antallkormány által meghatározott kosarat, et től egyik napról a másikra papíron csökkent a szegénység, habár az emberek helyzete egy jottányit sem változott. 2005ben a folyó fizetési mérleg hiánya sem csökken, továbbra is 8,28,6 körül várható, a külkereskedelmi áruforgalom hiánya a várakozások szer int meghaladja majd a 2004. évit. Összességében tehát a magyar makrogazdaságot 2005ben is a magas ikerdeficit fogja jellemezni. Az infláció a '95ös 28,2 százalékos szociálliberális csúcsról 2003ig 4,7 százalékra csökkent. Az, hogy a tervezett inflációt ebben az évben nem sikerül tartani, már egészen biztos, és ez valahol 7 százalék körül lesz az év végére, és az is biztos, hogy a következő esztendeit sem lehet majd. Ennek van egy elég objektív oka. Ha sikerül a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt a par lamenten keresztülvinni, akkor ez a kormánynak olyan beavatkozást jelent a monetáris politikába, ami számára
