Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 18 (175. szám) - A közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BAKONYI TIBOR (MSZP), a napirendi pont előadója:
1687 A részletes vita e szak aszát, és ezzel a részletes vita egészét lezárom. Megkérdezem Lamperth Mónika belügyminiszter asszonyt kíváne szólni. (Dr. Lamperth Mónika: Később, elnök úr.) Később, a határozathozatal előtt kíván felszólalni. A módosító javaslatokról várhatóan a követke ző ülésünkön határozunk. A közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közbeszerzésről szóló 2003. év i CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Bakonyi Tibor és Gy. Németh Erzsébet képviselők önálló indítványát T/11696. számon kapták kézhez. Megadom a szót Bakonyi Tibor képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 10 perces időkeretben. DR. BAKONYI TIBOR (MSZP), a napirendi pont előadója : Tisztelt Országgyűlés! Már az új közbeszerzési törvény hatálybalépése előtt jogértelmezési problémaként jelezték az önkormányzatok, hogy a törvényben egyértelművé kell tenni, hogy a jogszabályban meghatározott állami vagy helyi önkormányzati feladatok ellátására alapított, az EUnormák szerint közjogi intézménynek minősülő gazdálkodó szervezetek és az alapítók között létrejött szerződések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatál ya alá. Ezért idén áprilisban, az új közbeszerzési törvény hatálybalépése előtt T/9770. számon benyújtottam egy képviselői önálló indítványt Gy. Németh Erzsébet képviselőtársammal együtt. Az abban foglaltakkal kapcsolatban, az előzetes szakmai egyeztetések során kialakult álláspontokat is hasznosítva alakult ki a most tárgyalásra kerülő törvénymódosítás. Ezzel álláspontunk szerint egyértelművé lehet tenni, hogy a jogszabályban meghatározott közfeladatok ellátására alapított, az EUnormák szerint közjogi int ézménynek minősülő gazdálkodó szervezetek és az alapítók között létrejött szerződések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Az Európai Unió Bizottságának 2004 áprilisában kiadott Fehér könyvében foglaltakból következően a közszolgáltatás a köz össégi jog szempontjából nem egyszerűen szolgáltatás, hanem általános érdekű szolgáltatás, és mint ilyen, nem tartozik a közösségi jog hatálya alá. Fontos kiemelni, hogy a közszolgáltatás fogalma nem azonos a közbeszerzési irányelvek és az új Kbt. által is használt “szolgáltatás” kifejezéssel. Ez utóbbi ugyanis az uniós terminológia szerint az általános érdekű gazdasági szolgáltatást jelenti, ami a versenyszabályok és így a közbeszerzési szabályok hatálya alá esik. Az Európai Unión belül napjainkban az álta lános érdekű szolgáltatások körébe tartozó közszolgáltatások listája körülhatárolhatatlan. Pillanatnyilag az a Közösség álláspontja, hogy a közszolgáltatások körének meghatározása a tagállamok feladata, ebbe az Unió nem szól bele. A közösségi jog szerint a helyi önkormányzatok és saját tulajdonú gazdasági társaságai közötti közszolgáltatások, azaz általános érdekű szolgáltatások nyújtását célzó jogviszony tekintetében kizárt a közbeszerzési irányelv, ebből kifolyólag ezt átültető új közbeszerzési törvény al kalmazása… (Az MSZP sorai felé:) Bocsánat, képviselőtársak, nem hallom a saját hangomat. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Pedig mi figyelünk!) Ilyenkor ugyanis az önkormányzat nem egy, az új közbeszerzési törvény szerinti szolgáltatást rendel meg a maga szá mára, hanem közszolgáltatást nyújt a saját tulajdonú gazdasági társaságán keresztül az állampolgároknak. Ezért véleményem szerint a közszolgáltatási feladatok ellátása körében, akár építési beruházásra, akár árubeszerzésre kerül is sor, az nem tartozik az új Kbt. hatálya
