Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A textil- és ruházati, valamint a bőr- és cipőipar súlyos helyzetének enyhítésére szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
1593 követelményeihez igazítani. Vagy a technológiai fejlesztések vonatkozásában a nemzeti fejlesztési terv regionális programjainak kidolgozásánál külön figyelmet kellene fordítani a munkahelymegtartó, munkahelyteremtő támogatások rendszerének kialakítására, vagy a kistérségi és régiós együttműködések működtetésének a támogatására. Hiszen tessék végiggondolni, hogy ezen iparág fejlődését alapvetően meghatározza, hogy módja vane, elérhetőe számára az innováció lehető leggyorsabb bekapcsolása a termelésébe, vagy valamilyen formában lemaradva, lassú léptekben próbál követően tevékenykedni a technika fejlődésében. Hiszen sajnálatos, de tudomásul kell venni, hogy az elmúlt évek ben leépült a szakmacsoporthoz kapcsolódó kutatófejlesztési háttér, az innovációvezérelt fejlődés eléggé beszűkült, ugyanakkor nem egy kis- és középvállalkozásnak létkérdés, hogy ilyen innovációhoz jusson, amelyet nagyon sokszor külföldről kell beszerezni . Ez nem azt jelenti, hogy ebben azon a téren kell támogatást nyújtania a kormányzatnak, hogy odavigye hozzá, de egy olyan információs rendszernek a kialakítása, amelyben mind a vállalkozók szervezetei, mind a kormány egységesen részt vesznek, úgy gondolom , alapvető. Már csak azért is, mert az Európai Unió kis- és középvállalkozásfejlesztési feltételrendszerében ez az egyik támogatási forma, ami az Unió szempontjából a kis- és középvállalkozások során alapvetően fontos. Vagy az ipari szolgáltatások vonatko zásában az a működőképes gazdasági környezet kialakítása, amely akár innovációs, akár informatikai szempontból szükséges, azt hiszem, hogy azt pontosan állami támogatásoknak részben vagy egészben való felhasználásával lehetne biztosítani. Tisztelt Képvisel őtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem kétséges, hogy valósan kongatunk vészharangot, és arról, hogy ennek a kongatásnak a hangja mennyire erős, és hogy mennyire befogadóképes lesz majd a tárca ennek vonatkozásában, egyelőre nincs biztos ismeretünk, csak r eménykedünk. Reménykedünk, hogy annak a nagyon sok, nem tudom pontosan megmondani, hogy 250 ezer vagy 300 ezer kis- és középvállalkozónak, vagy pár százezer munkavállalónak, aki ebben az ágazatban tevékenykedik, a továbbéléshez ez az egyedüli remény, hogy ezt a fajta befogadókészséget a tárca ki fogja nyilvánítani, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a továbbélési feltételekhez támogatást tudjon biztosítani. Nem kétséges, hogy ehhez a szakmai ismeret önöknél megvan, hogy a tárca tökéletesen tiszt ában van mindazzal, amit mi itt elmondtunk, ezt számos előterjesztés, olyan javaslat is, amely nyilvánosságot nyert vagy kevésbé nyert nyilvánosságot, egyértelműsíti. Arról van szó és az az igazi kérdés, hogy a tárca mennyire lesz képes érdeket érvényesíte ni ezen a téren, azaz föl tudjae vállalni, akarjae fölvállalni, és sikerre tudjae vinni ezt az érdekérvényesítést. Ezt kérjük államtitkár úrtól, azt hiszem, pártállástól függetlenül valamennyien, hogy ebben ne a mi kérésünkre, hanem az ebben az ágazatba n dolgozók kérésére és igényére a lehető legtöbbet szíveskedjen megtenni. Köszönöm szépen. (Általános taps.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Podolák György képviselő úrnak, MSZP. PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tiszte lt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, elég tudathasadásos állapotban ülünk itt, hiszen olyan formákat veszünk fel, amelyhez nem szoktunk hozzá az elmúlt években. Nem vitatkozunk egymással és nem próbálunk ellenérveket használni, hiszen ez egy olyan téma, ami politikailag kellőképpen föltuningolható, és bármelyik oldalról nagy magas labdákat lehetne fölpörgetni, le lehetne ütni, és elég jó demagóg jelszavakat lehetne hozzá illeszteni, és mindenki elmondhatná a saját maga által fontosnak tartott politikai mondan ivalót, és ehhez hozzárakhatná a saját maga púderozásához szükséges olyan gondolatokat is, amelyeket a saját választókörzetében nagy büszkeséggel elmondhatna, minden újságban megjelentethetné, és büszke lehetne magára, hogy a parlament falai közé olyan tém át hozott be, amely politikailag is hangos.
