Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz):
1572 1990 után az állam mint megszűnt tulajdonos nem utasíthatta olyan havi jelentések rendszeres elkészítésére a kereskedelmi egységeket, mint korábbi tulajdonosi korszakában. A megszűnő jelentési kötelezettségek között volt az eladott elektromos tartós javak, mint például a mosógépek, mélyhűtők, televíziók, rádiók havonta eladott mennyiségéről készített gyorsjelentés is. A bővülő külföldi turizmus is kétségessé tette az ilyen jelentések elkészítésének az értelmét, például a '90es évek elején a lakossági körben használatos személyi számítógépek többségéhez nem a hazai kiske reskedelem révén jutott a lakosság. Az elszaporodó kisvállalkozások miatt is egyre nehezebb volt elválasztani a vásárlásokat lakossági és nem lakossági célú felhasználásra. Végső soron a kiskereskedelmi eladások oldaláról ma már nem lehet felbecsülni a lak osság elektromos és elektronikus eszközvásárlásait. Mind az életszínvonalstatisztika, mind a piackutató marketing szempontjából 1990 után megnövekedett a lakosság háztartási statisztikai jelentősége. A háztartások jövedelmeit és vásárlásait korábban is me gfigyelték, de éppen azért, mert rendelkezésre álltak a kereskedelmi elárusítóhelyek jelentései, nem alapoztak ezekre az adatokra fontosabb gazdaságpolitikai döntéseket. Egyértelműen kitűnt ugyanis, hogy a magas jövedelmű háztartások csak elvétve hajlandók minden forint kiadásukról háztartási naplót vezetni, azaz a háztartási adatok inkább csak átlagos jövedelmű, bevételeiket és kiadásaikat még forintra átlátni képes családok vásárlási szokásait jellemzik. A mostani becslés szempontjából említésre méltó, ho gy már szélesebb körben használtak személyi számítógépeket a legtehetősebb háztartásokban a '80as évek végén, de ez a változás a háztartási statisztikai adatokat szolgáltató családok háztartási naplójából még nem derülhetett ki, mert ők többnyire csak az átlagjövedelem körüli háztartásokban éltek. Ezt a háztartási réteget nagyobb mértékben csak a '90es évek második felében érte el a személyi számítógépek vásárlása. Jelenleg nem támaszkodhatunk olyan adatokra, amelyek a kereskedelmi forgalomban eladott ele ktromos és elektronikus eszközök mennyiségét jelezni tudnák. A háztartási statisztikai adatokból közismerten hiányoznak a magasabb jövedelmű rétegek vásárlási szokásai, hiszen közülük csak nagyon kevesek hajlandók ilyen statisztikai felvétel résztvevőjévé válni. Meg kell tehát békülnünk azzal a tudattal, hogy a rendelkezésre álló adatok nem képesek jelezni a lakosság birtokában lévő elektromos készülékek valódi nagyságát. Mégis fontos ezeknek az adatoknak az ismerete, mert tendenciák jelzésére ezek alkalmas ak, emellett iránymutatóak arra nézve is, hogy alsó határon mennyi az ilyen elektromos eszközöknek a száma Magyarországon. Itt kell megjegyezni azt is, hogy a háztartási naplót nemcsak a magas jövedelműek nem hajlandók vezetni, hanem a legalacsonyabb jöved elműek többsége sem kapható erre. Az ilyen háztartások többségéből (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) hiányzik az a fegyelmezettség, hogy naponta beírjanak néhány sort az amúgy is csekély kiadásaikról. Köszönöm szépen, egy is mételt felszólalással fogom majd folytatni. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Ivanics István képviselő úrnak, Fidesz. (15.40) IVANICS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Ú gy gondolom, nem lehet panasz arra, hogy mindkét oldalról, ellenzéki és kormányoldalról sok hasznosítási javaslat hangzott el, és pozitív kritika a törvénytervezet vonatkozásában. Emellett láthatólag szétesett ez a törvényjavaslat, mert nagyon sok sebből v érzik, de mindenki a javítás szándékával közelítette meg, és gondolom, ez lehetőséget ad arra, hogy mindannyiunk és az ország javára szülessen egy megfelelő törvény. Mindenesetre még egyszer szeretném felhívni a figyelmet egy olyan hibára, amely mellett ne m szaladhatunk el, ugyanis a hígítók és oldószerek egyszerűen kikerültek a törvény hatálya alól. Felteszem a kérdést, hogy ha ezt a törvényt esetleg módosításokkal, javításokkal elfogadjuk, akkor mi lesz ezekkel az oldószerekkel, hígítókkal, ha teljesen sz abályozáson kívül maradnak; még ha
