Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz):
1514 folyamatokkal, a liberális gazdasággal szembemegy, elég nehéz elmagyarázni. Én azért bízom abban, hogy az SZDSZ az ígéreteihez híven mint új adót, nem fogja ezt az adót megszavazni. Még egy gondolattal szeretném gazdagítani ezt a vitát, talán erősítve azt, amit Dancsó képviselő úr mondott, és valószínű, hogy Göndör képviselő úr félreértett. Nem elhanyagolható ugyanis az a körülmény, amilyen hatásokat a pénzpiacon, a banko k életében, a működés során ez a törvény ki fog váltani. Induljunk ki abból, hogy a bankoknak mindig a részvényesek elvárásaihoz kell igazodniuk, azaz a minél magasabb profithoz, de minimum a tervezett nyereséghez; a tervezett, állandó és biztos nyereség e lérése a cél. Mit fog tehát tenni egy bank? Vagy azt fogja tenni, hogy csökkenti a költségeket, vagy azt fogja tenni, mondjuk, hogy szolgáltatási díjakat emel. Nézzük a könnyebbet: költségcsökkentés. Tudvalevő, hogy a bankszférának a legmeghatározóbb költs égeleme az élőmunka költsége. Valószínűsíthető, hogy egy ilyen helyzetben, ha költségcsökkentésben gondolkodik egy bank, akkor az mindenképpen elbocsátásokat fog tehát jelenteni, ami nyilván nem jó sem az ott dolgozóknak, de a szolgáltatást igénybe vevőkne k sem, arról már nem is beszélve, hogy nyilván az államkassza kiadási oldalán fognak jelentkezni. Egy azonban biztos, hogy bármilyen költségcsökkentés a szolgáltatások színvonalának és a minőség romlását fogja maga után vonni. Tehete mást is bank? Költség csökkentés címen például megteheti azt, hogy nem fog annyi összeget elkülöníteni a kockázati céltartalékba, mint eddig, ezáltal csökkenti valahol a saját kihelyezéseinek biztonságát. Így tulajdonképpen a kockázatos vállalkozások számára kevesebb lehetősége t, kevesebb terepet tud nyitni. Melyek ezek a kockázatos vállalkozások, Gőgös képviselő úr? Pontosan azok, amelyeket ön kedvel: a kis- és középvállalkozások és a mezőgazdasági vállalkozások. (Gőgös Zoltán: Ettől nem félek.) Ők fognak veszíteni leginkább az on, hogy a bankok egy kicsit, egy fél fordulattal el fognak tőlük fordulni, a magasabb banki kockázat miatt. (Az elnöki széket dr. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Mit tehet még a bank? Növelheti a szolgáltatási dí jakat. Ez már nemcsak a vállalkozásokat fogja érinteni - bármilyen kezelési költség vagy egyéb típusú szolgáltatásidíjnövekedés , hanem az önkormányzatokat is, és legfőképpen a lakosságot, akik ott vezetik a számláikat. Hogy ez nem alaptalan felvetés, ar ra mondanék egy példát nyilván az intézmény megnevezése nélkül. Egy bank esetében az utóbbi hetekben - valószínű, hogy a törvény hatására - a számlavezetési díj 990 forintról 3600 forintra nőtt. (Gőgös Zoltán: El kell menni máshova, ahol nem annyi.) Valósz ínű, hogy ez nem egyedi eset lesz. Lehet, hogy más bank más formáját választja. Próbálom most fölsorolni ezeket. Lehet az is, hogy a bank másféle módon - például ahogy Dancsó képviselő úr említette , azzal próbál operálni, hogy emeli a kamatot. Hangsúlyoz om: a részvényesek érdekének megfelelő védelme a cél, magyarán: a nyereség tartása. Ha egy példát mondanék erre, vegyünk egy 1 milliárd forintos hitelkihelyezést, aminek, mondjuk, 12,5 százalék a kamata, ez 125 millió forintos kamatbevételt jelent. Forrásh oz ez a bank, mondjuk, 9 százalékon jut, tehát a kamatmarzs 3,5 százalékos. Azt hiszem, ez egy életszerű példa. (11.00) Tehát ennek a figyelembe veendő fizetendő kamatrésze 90 millió forint. Mennyi az adó alapja? 35 millió forint. Mennyi maga az adó, vagyi s a 6 százalék? 2 millió 150 ezer forint. Ha elkezd gondolkodni a bank, és azt mondja, hogy ezt úgy tudja ellentételezni, hogy 0,2 százalékponttal növeli a hitelek kamatát, akkor 12,5 százalékról 12,7 százalékra nő, és semmi nem történik, a pénzénél marad. Ön szerint a vállalkozók, az önkormányzatok, a lakosság ezt a 0,2 százalékot észre fogja venni? Nagyon el fog fordulni ettől a banktól, amihez odaszokott már és oda bejár? Nem nagyon fogja észrevenni. Következésképpen pontosan a kárvallottjai ennek a törv énynek azok a szolgáltatást igénybe vevők lesznek, akik a banki ügyfelek.
