Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
1506 De nézzük tovább! Valóban igazság ose az a rendszer, ahogy itt az indoklásban is megfogalmazódott, illetve a vezérszónoklatokban is elhangzott? Nekem eleve felmerül a kérdés, hogy ha már kedvezményeken kell gondolkodni a takarékszövetkezeteket érintően, akkor beleviszünk egy önök által ig azságosnak vélt rendszerbe egy másik kedvezményt, hogy még igazságosabbá tegyük - vagy hogy is van ez, kérem? Magyarázza már el bármelyik képviselőtársam, hogy egy rendszerben miért kell kivételeket tenni, ha az eleve igazságos. De menjünk tovább! A lakásh itelkamatokat ostorozták kedves képviselőtársaim, hogy milyen óriási kifizetések történtek, és ezáltal extraprofithoz jutottak a pénzintézetek. Egyrészt mi az, hogy extraprofit? Ha ezt nekem valaki meg tudja mondani, és egzakt módon értelmezni tudja, akkor én azt nagyon megköszönöm, mert erre még senkitől semmilyen jó választ nem hallottam, hogy mi az, hogy extraprofit, vagy mihez képest van neki túlzott profitja. A másik dolog pedig: Bőhm képviselő úr arról beszélt, valljuk be, hogy a költségvetés fiskális mohósága miatt van erre a törvényre szükség, ezért kellett beterjeszteni. Lehet ostorozni a lakáshitelkamatokat a túlzott kifizetésért, de azért azt lássuk be, hogy maga a lakásépítési és vásárlási boom, amely az elmúlt években bekövetkezett 2000től az előző kormány hathatós intézkedései következtében - én több kimutatást és elemzést láttam a tekintetben, hogy a költségvetési összpozíció ezzel bizony nemhogy romlott, hanem javult. Hiszen megnövekedett az áfabefizetések összege, jóval több személyi jövede lemadó került a költségvetésbe ezen keresztül, hiszen növekedett a foglalkoztatottság, jóval több társasági nyereségadó került befizetésre - hiszen ezeknek az építőipari cégeknek azért az elmúlt időszak valóban egy felfelé ívelő szak volt , illetve megnöv ekedtek az illetékbevételek, amelyek szintén az állami költségvetést gazdagították, és ezt igyekeznek önök az új adótörvényekkel tovább is srófolni. Tehát össztekintetben a lakáshitelezéssel kapcsolatos bővülés a költségvetés számára pluszjövedelmet jelent ett, ezért is érthetetlen számomra az, hogy most mindent a lakáshitelkamatokra kívánunk fogni. De menjünk tovább, hiszen a törvényjavaslat nemcsak kamatokról szól, hanem kamatjellegű bevételekről, illetve kamatjellegű kiadásokról is. Ilyen szempontból is é rthetetlen a számomra, hogy ha csak a lakáshitelkamatról van szó, akkor a kamatjellegű jövedelmek miért vannak benne ebben az előterjesztésben. Felmerült az a kérdés is, szintén Bőhm képviselő úr vetette fel, hogy majd ezáltal, ha ez a kamatkülönbözetadó ki lesz vetve, majd növekedni fog a látra szóló kamatok összege vagy nagysága. Ezek után elgondolkodtam azon, hogy ugye, a közgazdasági elmélet azt tanítja, hogy piacgazdasági környezetben a különböző társaságok, szervezetek profitmaximalizálásra törekedne k. Innentől kezdve akkor feltaláljuk az új kategóriát, hogy ezek után ezek a szervezetek nem profitmaximalizálásra fognak törekedni, hanem adóminimalizálásra, ami az én megítélésem szerint teljesen más jellegű megközelítés, és a közgazdasági elmélet sem sz ól arról, hogy létezik olyan szervezet egy piacgazdaságban, amely adóminimalizálásra törekedne. Hihetetlenül érdekes és izgalmas új kategóriákkal ismerkedhetünk meg e vita során. Gőgös képviselő úr említette a takarékszövetkezetek esetében azt, hogy azért nemcsak lakáshitelről kell itt beszélni, nem vettek részt ebben a takarékszövetkezetek, mondja ő, hanem bizony az agrárhitelezésben, és valami más jellegű tevékenységet is említett… (Gőgös Zoltán: Faktorálásban!) Faktorálásban, igen, köszönöm szépen. (Gőgö s Zoltán: Azt mondtam, hogy abban nem!) Tehát agrárhitelezésben részt vettek, és a kisvállalkozóknak való hitelezésben is. Az én legjobb tudomásom szerint valóban részt vettek ebben a takarékszövetkezetek, de döntő mértékben nem a takarékszövetkezetek fina nszírozzák a nagy mezőgazdasági szövetkezeteket, részvénytársaságokat, kft.ket, hanem bizony a nagyobb méretű pénzintézetek. Ráadásul a kisvállalkozók hitelezésében sem a takarékszövetkezetek vesznek csak és kizárólagosan részt, mint ahogy ön említette, h iszen meg kell nézni a takarékszövetkezeteknek a pénzintézeti szektorban elfoglalt súlyát - ezt a 45 százalékos súlyt - és mondjuk, az összes többi nagy banknak vagy középbanknak a súlyát. Ha a kettőt összevetjük, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ez az áll ítás nem
