Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
1507 lehet igaz, hiszen zömében nem vidéken, a kis falvakban vannak a kisvállalkozók, hanem nagyvárosokban, középvárosokban, fővárosban van a kisvállalkozók zöme, hiszen ők tudnak a nagyobb ipari és szolgáltató szervezetekhez tapadni, tehát ezen hitele zés is itt történik. Ilyen értelemben a takarékszövetkezetek valóban sokkal nehezebb helyzetben vannak, hiszen a banküzemük jóval drágább, éppen a kistelepüléseken való részvétel miatt, mint egy nagy pénzintézetnek vagy egy országos hálózattal bíró nagy sz ervezetnek. Érdekes felvetés volt az, amit szintén Bőhm képviselő úr mondott, hogy azért fogadható el számukra ez a törvényjavaslat, merthogy csak két évre szól. Ezek után bármilyen adótörvényt, adóemelést be lehetne nyújtani, ami csak két évre szól, és ak kor ezek szerint a szabad demokraták számára az elfogadható, mert csak két évről szól; a törvényalkotó megmondja, hogy én csak két évre tervezem. Innentől kezdve az adójogszabályok normativitása, a kiszámíthatóság teljesen annullálódik, elillan a rendszerb ől, és bizony csak a bizonytalanságot sikerül gerjeszteni ezzel. Miért célja bárkinek az, hogy a bizonytalanságot növeljük? Úgy gondolom, a Magyar Országgyűlés felelőssége az, hogy kiszámítható, normatív és mindenkire érvényes szabályokat fogadjon el. S ha olyan jogszabályt ötöl ki valaki, mint ez a kamatkülönbözetadóról szóló jogszabály, és ezeknek a kritériumoknak nem felel meg - márpedig úgy gondolom, hogy nem felel meg , akkor talán célszerűbb lesz visszavonni, mert jobban szolgáljuk a magyar állampol gárok és a magyar törvényhozás céljait is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Gőgös Zoltán, az MSZP képviselőcsoportjából. GŐGÖ S ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretnék pontosítani. Én azt mondtam, hogy a 230 milliárd forint Európahitelből egy külön keret elkülönítésre került, amit kizárólag a kisvállalkozások vehettek igénybe, és ennek a döntő többségét takaré kszövetkezeteken keresztül realizálták. Ezt a számot pontosan is meg tudjuk mondani a képviselő úrnak, ha kíváncsi rá, hogy ez hány száz takarékszövetkezeten keresztül történt, ugyanis mások nem jelentkeztek be erre a hitelezési módra. Én ezt így mondtam. Én is tisztában vagyok vele, hogy a nagy agrárcégeknek nem a takarékszövetkezetek a hitelezői, de őket sem lehet ebből a körből kizárni, és azt mondom, hogy az egyéb gépfejlesztési előlegekből meg hitelekből sem, mert akinek a takarékszövetkezet a számlave zetője, az nyilván azon keresztül tudja csak ezt bonyolítani, mert a másik bank, mivel nem ismeri a tevékenységét, nem fog vele szóba állni. Azt hiszem, ezt a képviselő úr is pontosan olyan jól tudja, mint én. Úgy gondolom, ezt a takarékszövetkezeti kérdés t biztos, hogy meg fogjuk tudni oldani. Senki nem vitatta, hogy van ebben a törvényben egy probléma, ez a bizottsági ülésen is elhangzott, amit szerintem egy egyszerű módosítással lehet rendezni, hogy a kistelepülésen működő bankok - mert nemcsak a takarék szövetkezetek vannak ott, azért azt is vegyük figyelembe - külön elbánásban részesüljenek, ez idáig rendben van. De most már jó lenne más érv is, amivel szembemennek ezzel a törvényjavaslattal, amit azért higgyék el nekem, az emberek döntő többsége támogat . (Herényi Károly: Hát persze!) Hogy mi az extraprofit, képviselőtársam? Tudja, hogy átlagosan mennyi a mezőgazdaságban az éves árbevétel után realizálódott nyereség? Olyan 23 százalék. Mennyi az a bankoknál, képviselőtársam? Hát nem 23 százalék, azt his zem, azért ebben egyetértünk! Tehát amikor mi itt extraprofitról beszélünk, akkor a gazdaság egyéb szereplőihez mért haszonról beszélünk, és azért ne sajnáljuk már annyira ezt a szektort, menjünk már be egy bankfiókba, nézzünk már körül (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , nézzük már meg az ottani jövedelmeket, mielőtt ennyire szembemennénk ezzel a törvényjavaslattal!