Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 13 (174. szám) - Az ülésnap megnyitása - A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HARGITAI JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1496 időben keresték a pénzügyminiszter urat ; amikor a nagybankok kal már mindent eldöntöttek, akkor ült le a pénzügyminiszter a takarékszövetkezeti vezetőkkel tárgyalni. Igaz, hogy van egy kicsi elmozdulás a törvényben a takarékszövetkezetek egy részének javára, hiszen a takarékszövetkezeteknek azt a részét, amelyeknek nincsen még 250 millió saját tőkéje, amit a jogszabályok elvárnak, és ezt 2007ig teljesíteni kell, mentesítené most a törvény ennek a különadónak a megfizetése alól - de ez nem elégséges. Szóltak már erről itt képviselőtársaim, és öröm számomra, hogy Gönd ör képviselő úr is felvetette, hogy hajlandóak gondolkodni a takarékszövetkezeti szektort ért hátrányokról. Ha most megnézzük azt, hogy mire hivatkozik a kormány, amikor ezt az új adót kiveti, akkor azt mondja, hogy extraprofithoz juthattak vagy jutottak a pénzügyi szektor vállalkozásai, a bankok, a hitelszövetkezetek és más ilyen típusú vállalkozások. Szerintem, ha egy átlag banki fiókot és egy átlag takarékszövetkezeti fiókot lefotóznék, és száz magyar állampolgárt az utcán megállítanék, hogy az egyikbe b emehetsz, az egyikből elviheted az extraprofitot, melyikbe mennél be: egyik sem akarna bemenni az átlagos takarékszövetkezeti fiókba, mind a nagybankok fiókjába akarna bemenni. Önök mégis úgy alakították át ezt a rendszert, hogy a takarékszövetkezetek szám ára hátrányos legyen. Nézzük meg, hogy a takarékszövetkezetek juthattake extraprofithoz. Itt elhangzott már egy számadat - Lenártek András képviselőtársam említette , amit a költségvetési bizottság ülésén én is ismertettem. Ha a 2003as adatokat nézzük - ezek az adatok nyilvánvalóan nyilvánosak és a Pénzügyminisztérium számára is ismertek, ellenkező esetben mi sem ismernénk ezeket , akkor azt tudjuk, hogy egy átlag bankfiók 189 millió forint eredményt produkált 2003ban, ezzel szemben egy átlag takaréksz övetkezeti fióknak csak 5 millió forint eredménye van. Hol van akkor az extraprofit? A takarékszövetkezeteknél vagy a nagybankoknál? Ha van egyáltalán extraprofit. Azt is tudjuk, hogy az országban legalább 1700 takarékszövetkezeti fiók működik, és ezek köz ül több mint ezer igen kicsi településen. A saját választókörzetemben, ahol egyébként három takarékszövetkezet is működik, megnéztem külön a három takarékszövetkezet eredményét, és azt látom ennek alapján, hogy a kicsi fiókok, a kistelepüléseken működő fió kok - és akkor azt is tisztázzuk, hogy ez alatt mit értünk, és ezt tekintsük eredménynek; takarékszövetkezetek az ezer főnél kisebb településeken is működtetnek fiókokat, Baranya aprófalvas jellege miatt ez teljesen általános , ezek tehát szinte mindmind veszteséget produkálnak. Ezt a veszteséget úgy produkálják, hogy a takarékszövetkezetnél az a gyakorlat, hogy az általános igazgatás költségeit még nem is terhelik rá ezekre a kicsi fiókokra, mert akkor még inkább veszteségesek lennének. Tehát a takaréksz övetkezetek az eredményeiket is csak az igazán nagyobb településeken tudják produkálni. Egy bólyi takarékszövetkezet, mondjuk, a Pécs városi fiókján keresztül produkál érdemben hasznot, a kicsi településeken pedig veszteséget produkál. Tehát látnunk kell, hogy a takarékszövetkezetek működési beágyazottságuk miatt sem lehetnek olyan hatékonyak, mint amilyen hatékonyak a bankok. A bankoknak nyilvánvalóan nem fordul meg a fejükben az, hogy egy 10 ezer főnél kisebb településen pénzügyi szolgáltatást nyújtsanak. A takarékszövetkezeteknek ez a világ a természetes közegük. Nem részvénytársaságokról van szó, mint a bankok esetében, hanem szövetkezetekről. Ha most fölidézem önöknek az új szövetkezetekről szóló törvényt, amit 2000ben fogadott el az Országgyűlés, vagy az 1990. évi I. törvényt a szövetkezetekről, vagy megnézem, hogy a Ptk. mit mond a szövetkezetekről, anélkül, hogy konkrétan ezeket a fogalmakat definiálnám, azt mondhatom, hogy ezek a szövetkezetek nemcsak eredményre törekszenek, sokszor, sok esetben a n onprofit elvet alkalmazzák, a tagjaik érdekében működnek. Hiszen ha csak nyereségre törekednének, akkor már rég kimenekültek volna a kicsi településekről. Ők a tagjaik érdekében, a kicsi településeken, a vidéki Magyarországon nyújtanak pénzügyi szolgáltatá sokat, veszteségesen is, és ezt ellensúlyozzák esetleg a nagyvárosokban befolyt eredményekből. Ezt is lássák, amikor ezt a romboló hatású törvényt el akarják fogadni. Azt mondják, hogy a banki szektor - és benne a takarékszövetkezetek is - többek között az ért produkál extraprofitot, mert ott van mögötte a lakástámogatás rendszere és ebben az állam szerepe.
