Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
1480 Az iparűzésiadómentességről már volt szó, tehát azt hiszem, hogy erről nem kell többet beszélni. Inkább az illetékek esetében érdemes azt megemlíteni, hogy az illetékmentesség az új lakások vételénél 30 millió forintról f elére, 15 millió forintra csökken. Ez viszont azt jelenti, hogy a 15 millió forint fölötti illetékfizetési kötelezettség már 6 százalékos lesz, tekintettel arra, hogy a 4 milliós értékig 2 százalékot kell fizetni, de efölött már 6 százalékot a lakások után . Erre még jön a 10 százalékos nem lakáscélú négyzetméter illetéke. Ez összességében azt jelenti, hogy ezen keresztül pontosan azoknak a családoknak a terhei nőnek jelentősen, akik egyébként pont abban az élethelyzetben vannak, hogy családot szeretnének al apítani, lakást szeretnének valahogy szerezni. És hogy a 15 milliós határ mennyire nem a gazdag családokról szól, számolják ki! Tisztelt Ház! Egy 250 ezer forintos négyzetméterár ma Pesten már kifejezetten olcsónak számít. Számoljá k ki ezt 50 négyzetméterével, már felette vannak a kedvezménynek. És akkor még a telekhányadról nem is beszéltünk. Ez olyan mértékben hozza megint nehéz helyzetbe a fiatal családokat, aminek kapcsán azt kell mondjam, hogy ez egy rövidlátó intézkedés, mert bár lehet, hogy a költségvetés bevételeit növeli, ugyanakkor nagyon nehéz helyzetbe hozza pont azokat a családokat, amelyek a leginkább rászorulnának arra az élethelyzetükből kifolyólag is, hogy segítsünk rajtuk. Szó volt már arról, hogy a bizonytalanságot növeli az, hogy az általános tételű eljárási illeték esetében a kormány azt javasolja, hogy ne a parlament hozzon egy ilyen alapvető ügyben határozatot, hanem ezt majd az ár- és értékviszonyok változásaira tekintettel a pénzügyminiszter rendeletben szabál yozza. Ez azt jelenti, hogy a 2 ezer forint, ha csak megduplázódik, akkor nagyon örülhetünk. És ezzel mindenki találkozik, mert ez általános tételű eljárási illeték. És hogy miért nem lehet egyébként abban bízni, amit a kormány mond, arra egy példát hadd m ondjak. Ez év őszétől a következő a helyzet: korábban azok az emberek, akik saját maguk is hozzájárultak a közműfejlesztésükhöz, ha megvalósult a beruházás, a 15 százalékot visszakaphatták. Ma ezt a kormány megszüntette, mert azt mondja, hogy csak azok igé nyelhetik vissza a 15 százalékot a saját befizetett pénzük után, holott egyébként állami, önkormányzati feladatot vállalnak át a saját pénzükkel, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek. Értik?! Hát most képzeljük el ezt életszerűen! Van egy utca, be kell a vizet, a gáz vezetni, aszfaltozni. Azok tudják az átlagárban körülbelül 100 ezer forintos hozzájárulást fizetni, akik rendszeres szociális ellátásban részesülnek? Nyilván nem. Viszont az összes többi, ha gazdag, ha szegény, nem kap egy fillért se m vissza. És ezt nem közli előre a kormány, hanem egyszer csak a Közlönyben megjelenteti, mert ilyen lappangó módon próbálja egy kicsit a prést még tekerni az embereken. Ez egyébként szerintem nagyon rossz politika, mert alapvetően megrendíti az emberek bi zalmát a kormányban, az adópolitikában, még akkor is, ha véletlenül vannak olyan elemei, amelyek adott esetben kedvezőbbek lennének neki. Már legyintenek, hogy lárifári, majd jön egy másik szabály csendben, a fű alatt, az majd kétszeresen veszi vissza azt, amit most véletlenül nekünk felcsillantottak. Ez szerintem alaphibája lehet egy gazdaságpolitikának, mert hiteltelenné teszi. A makroadatokra egy mondatban térnék vissza. Az általam elmondott adatok alapján is az, amit az államtitkár mond a jövedelemcentr alizációról, éppúgy lehet plusz 1 százalék, mint mínusz 1 százalék. Ugyanis akkora mértékű a bizonytalanság ebben a költségvetésben és ebben az adórendszerben! Honnan tudja az államtitkár úr megmondani, hogy a mobiltelefonadóból, a buszbérletadóból, a jeg yadóból mennyi fog befolyni? Hogyan fogják ezt elszámolni? Honnan tudja, hogy az önkormányzatok a megnövelt tételes adókkal milyen mértékben tudnak élni? Márpedig ez ilyen tömegben igenis lefeléfelfelé több mint 1 százalékkal is módosíthatja a jövedelemce ntralizáció mértékét. Éppen ezért azt gondolom, az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy azok az adatok, amelyek 0,5 meg 0,25 százalékos jövedelemcentralizációs differenciát mutatnak, egyszerűen hiteltelenek. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Éppen ezek miatt a bizonytalanságok miatt azt gondolom, hogy rengeteg módosító indítvánnyal lehet talán valamit javítani a helyzeten, de ez akkor sem lesz egy sikeres és jó