Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 7 (162. szám) - A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
147 támogatást minél szélesebb körre terjessze ki. Ennek érdekében igen kedvezményes konstrukciójú hiteleket vezetett be, illetve ennek a jogszabályi feltételeit teremtette meg. Az új kormány ezeket a konstrukciós feltételeket igen jelentősen megnyirbálta, jelentősen megszigorította, amit minden hitelfelvevő tapasztalhatott. Viszont azt is láthattuk, hogy a kedvezményes kamatozású kölcsönök iránt a kereslet igen élénk és igen nagy volt. Ebből kifolyólag a pénzintézetek gondolkodtak azon, hogy hogyan lehetne ezt a megjelenő keresletet kielégíteni, és a gépkocs ifinanszírozásból már jól ismert deviza alapú konstrukcióhoz nyúltak. Ennek hatalmas csábító ereje volt, hiszen alacsony kamatozással hirdették, bár az egyéb feltételekről általában a hirdetésekben nem szóltak. Lényeg a lényeg, ez a kedvező kamatozás azt eredményezte, hogy nagyon sok ember számára kívánatossá vált a deviza alapú konstrukció választása. Nagyon gyakran nem voltak viszont tisztában azzal, illetve ma sincsenek tisztában azzal, hogy milyen árfolyam- és egyéb kockázatokat fognak elszenvedni a te kintetben, hogy a deviza alapú hitelt választották. Ráadásul akár még a forint alapú hiteleiket is átváltották erre. A következmény, úgy gondolom, ma még nem érzékelhető, de ezek a konstrukciók 2025 éves lejáratúak, és azt kell mondanunk, nem láthatjuk el őre, hogy 510, ne adj' isten, 15 év múlva mi fog bekövetkezni. Bizony, ezek az ügyfelek hihetetlenül nagy kockázatot is vállaltak, amikor a deviza alapú konstrukciót választották. Még egyszer mondom, hogy a törvényjavaslatban ennek a kérdésnek a felületi kezelése, valóban jó szándékú kezelése figyelhető meg, de önmagát a kiváltó okot természetesen ez a törvényjavaslat nem orvosolhatja, mégpedig azt, hogy szigorításra kerültek a forint alapú, kedvezményes kamatozású hitelek, és ennek kompenzálására lett egy ilyen hatalmas deviza alapú állomány. (12.10) Az igazi megoldás az lenne, ha visszatérne a kormány a kedvezményes, forint kamatozású lakás, illetve otthonteremtési hitelek nyújtására, s ezáltal az ügyfelek valóban kisebb devizakockázatot futnának. A fogy asztóvédelmi részekhez tartozik a betétszámla megszüntetésének módjára vonatkozó rész is, amely azért érdekes, mert nagyon sokan akkor szembesülnek különböző díjak és költségek megfizetésével, amikor valamilyen okból kifolyólag betétszámlájukat meg kívánjá k szüntetni. Eddig az ügyféltájékoztatókban, az üzletszabályzatokban nem szerepelt ezeknek a kérdéseknek a pontos tisztázása. Most már törvényi kötelezettség is biztosítja, hogy az ügyfelek ilyen tekintetben is tájékozottakká kell hogy váljanak. Bár megje gyzem: az üzletszabályzatot, mondjuk, száz ügyfélből talán kettő, ha el szokta olvasni. Nagyon gyakran annak ellenére, hogy az üzletszabályzatban hihetetlenül sok információ benne foglaltatik, valóban akkor szembesülnek kérdésekkel vagy problémákkal, amiko r ténylegesen bekövetkezik valamilyen jellegű pénzintézeti történés. Innen jelzem a tisztelt ügyfeleknek, illetve akik hallgatják ezt a parlamenti közvetítést, hogy igenis olvassák az üzletszabályzatokat, hiszen nagyon fontos, és későbbi kellemetlenségeket tudnak megakadályozni azzal, ha alaposan végigtanulmányozzák, különösen nem szokványos esetben, mondjuk, egy lakáshitelfelvétel esetében az adott pénzintézet üzletszabályzatát. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a kamat díj- és költségmeghatározása, illet ve a késedelmes teljesítés következményei is törvényileg pontosításra kerülnek ezen szakaszokban, mivel annak ellenére, hogy mindenféle egységes mutatókat évek óta használnak, illetve kell használniuk a hitelintézeteknek, valljuk be, vannak ezekkel némi pr oblémák. Nem árt, ha ezt a szabályt is lefektetjük, illetve pontosítjuk, bár nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez majd a későbbiekben nem szorul további finomításra. Ami pedig a törvényi szabályozást, illetve a címet érinti, amiről tulajdonképpen a törvén yjavaslat szól: először fordul elő, hogy egy saláta jellegű törvény esetében azt kell mondanom, hogy valóban, ez egy helyes szabályozás, hiszen egy konkrét ügyről van szó, mégpedig a kiegészítő felügyelet működésének a beillesztéséről három pénzügyi tárgyú törvénybe: a hitelintézetibe, a tőkepiaciba és a
