Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 7 (162. szám) - A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
142 Bölcsek Tanácsa által kidolgozott javaslat ot a jogszabályok átalakításának eljárására vonatkozóan, ami lehetővé teszi az irányelvek gyorsabb, rugalmasabb elfogadását vagy módosítását. Ennek eredményeképpen jelenleg már több új irányelv került elfogadásra, amelyeket viszonylag röviddel az elfogadás ukat követően a tagállamoknak át kell ültetniük a nemzeti jogrendjükbe. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján meg kell tehát barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy mivel az európai szabályozásban folyamatos változásoknak lehetünk tanúi, és május óta már aktív résztvevői is vagyunk e változásoknak, a hazai jogalkotásnak ugyanígy követnie kell e módosításokat. Jelen törvényjavaslattal jogharmonizációs kötelezettséget valósítunk meg, nevezetesen a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló 2002/87. EK irányelv magyar jogrendbe történő beillesztése történik. A tágan értelmezett pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeit Magyarországon három alapvető törvény szabályozza: a hiteli ntézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, a tőkepiacról szóló, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény. Mivel ezek mindegyikét érinti az átvételre kerülő irányelv, ezért a törvényjavaslat e három törvény egy egységet képező módosítását foglalja magában, és egyidejűleg mindhárom törvénybe beépíti a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletével kapcsolatos szabályozási pontokat. A pénzügyi konglomerátumot ugyanis ezen három törvény hatálya alá tartozó főbb intézmény ek alkotják, és a különböző típusú pénzügyi konglomerátumok, amelyek minősítése az alapján történik, hogy milyen vállalkozás áll a pénzügyi konglomerátum élén, ezen három különböző törvény valamelyike hatálya alá tartozik. Azonban az alkalmazandó jogszabál yok azonosak, az eltérés mindössze az intézményi megközelítésben rejlik. Tisztelt Képviselők! A téma iránt mélyebben érdeklődők bizonyára emlékeznek rá, hogy az elmúlt évben szintén a szóban forgó törvények módosítása során kerültek rögzítésre a hitelintéz etek és a befektetési vállalkozások, valamint a biztosítók összevont alapú felügyeletére vonatkozó szabályok. Az összevont alapú felügyelet a hitelintézeteket és a befektetési vállalkozásokat tartalmazó csoportok, valamint elkülönülten a biztosítókat magáb an foglaló csoportok prudenciális és felügyeleti szabályozását valósítja meg. Ezen intézményegyütteseket homogén pénzügyi csoportoknak is szokás nevezni, mivel tevékenységük jellegére a hasonlóság és a bizonyos fokú egységesség jellemző. Más a helyzet azon ban a jelen javaslat tárgyát képező pénzügyi konglomerátumokkal. Ezek a heterogén csoportok, amelyek tevékenységére már sokkal inkább az univerzalitás, a sokszínűség és a többrétűség a jellemző, a pénzügyi szektor különböző ágazataiban kínálnak termékeket és nyújtanak szolgáltatásokat. A pénzügyi konglomerátumok egyre nagyobb mértékű megjelenése és nemzetközi térnyerése az utóbbi időszak fejleménye. Felügyeletük ellátására már nem elégségesek az eddig alkalmazott technikák, azokon túl egy pótlólagos, az edd igieket kiegészítő felügyelet is szükségessé vált. Mivel e pénzügyi konglomerátumok nemcsak tevékenységükben, hanem földrajzi tekintetben is szerteágazóak lehetnek, vagyis több országot érinthet működésük, így a szabályozásnak azt is figyelembe kell vennie , hogy több állam felügyeleti hatóságát is érintheti a felügyelet ellátása. A felügyeleti hatáskörök szétforgácsolódásának elkerülése ugyanakkor megkívánja, hogy egy felügyeleti hatóság legyen felelős a kiegészítő felügyeleti feladatok ellátásáért, amely h atóságot a koordinátor elnevezéssel illetik. Igaz azonban az is, hogy az adatszolgáltatás terén és egyes döntések előkészítésében a többi érintett felügyeleti hatóság is szerepkörrel bír, amely tehát az érintettségen alapul, azonban a döntések felelőssége egy intézményi felelőst követel meg. Tisztelt Országgyűlés! A szabályozás során elsődlegesen a pénzügyi konglomerátum körülhatárolása szükséges, hiszen enélkül sem a korlátozó, sem a felügyeleti szabályok nem lennének értelmezhetőek. A pénzügyi konglomerát um azt jelenti, hogy az egy csoportba tömörülő vállalkozások tevékenysége túlnyomórészt a pénzügyi ágazatba sorolható, azaz a tevékenység mérlegfőösszegi alapon legalább 40 százalékban a pénzügyi ágazatban jelentkezik. Másodszor:
