Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 7 (162. szám) - A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
143 heterogén a csoport, azaz hitelintézet vagy befektetési vállalkozás mellett tagja egy biztosító is. Harmadszor: mindkét pénzügyi ágazatban, banki vagy befektetési szolgáltatási ágazatban és biztosítási szolgáltatási ágazatban a pénzügyi ágazatbeli tevékenység meghaladja mérlegfőöss zegi és tőkekövetelményi alapon a 10 százalékot, valamint a pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység is jelentős. Ezen túlmenően egy pótlólagos minősítési lehetőség is adott a koordinátor, azaz adott esetben a felügyelet részére, amely már a p iaci részesedés figyelembevételén alapul. Ez a lehetőség azért szerepel az irányelvben is, mert összeurópai méretekben nehezen állapítható meg egy egységes, akár tételes, akár arányos számmérték mint alsó korlát. Eltérő országok és eltérő piacok miatt szük séges tehát ez a rugalmas megközelítés is. (11.50) Fontos hangsúlyozni, hogy a pénzügyi konglomerátummá válásban meghatározó szereppel bír a felügyelet, hiszen elsődlegesen ő képes felismerni a pénzügyi konglomerátummá alakulást, s ezért az ő, mármint a fe lügyelet feladata figyelni a tulajdoni viszonyok változását, amely előidézheti a heterogén csoportok létrejöttét. Így nem az intézmények feladata a pénzügyi konglomerátummá válás felismerése, azonban ha a felügyeleti hatóság jelzi a pénzügyi konglomerátum létét, abban az esetben az előírásoknak a kötelezett intézményeknek eleget kell tenniük. A kiegészítő felügyelet célja a pénzügyi konglomerátum csoport szintű, prudens működésének felügyelete. Ennek érdekében a kiegészítő felügyeletet ellátó felügyeleti ha tóság a pénzügyi konglomerátum kockázatvállalását, csoporton belüli ügyleteit, tőkemegfelelését, belső kontrollrendszerét és kockázatkezelését a csoport szintjén felügyeli. A tőkemegfelelési elírások betartásának felügyelete során a hitelintézeti, a tőkepi aci és a biztosítási törvény fő szabályainak való megfelelést vizsgálja a felügyelet, azaz az egyedi és összevont adatokat, megközelítést és számításokat veszik alapul. Ezen túl a kiegészítő felügyelet alá tartozó intézmények a pénzügyi konglomerátum szint jére vonatkozó tőkemegfelelési számításokat is végeznek, amelyekhez konglomerátum szintű tőkemegfelelési elveket is kötelesek rögzíteni. A kockázatvállalás és a csoporton belüli ügyletek tekintetében csak a jelentős mértékűt kell jelentenie a konglomerátum élén álló intézménynek, és kell a felügyeleti hatóságnak külön figyelemmel kísérnie. A jelentős mérték természetesen nem feltétlenül jellemezhető egy előre általánosan rögzített értékkel, ezért a felügyeleti hatóság az egyedi csoportszerkezetet is figyele mbe véve, szükség szerint az előre rögzítettől eltérő limiteket is meghatározhat. A kockázatkezelés és a belső kontrollrendszer azon túlmenően, hogy a pénzügyi konglomerátum szereplői és irányítói számára is szolgál adatokkal és információkkal a döntésekhe z, a felügyeleti hatóság számára is fontos információkat hordoz. A biztonságos és átlátható működést is szolgálja a kockázatkezelés és a belső kontrollrendszer megfelelő működése, ezért is követeli azt meg az illetékes felügyeleti hatóság. Tisztelt Országg yűlés! Az eddig felsorolt, főképp egy szűkebb szakmai réteget érintő és érdeklődésére számot tartó javaslatok után hadd említsek meg még két, szintén a hitelintézeti törvényt érintő rendelkezést. Az ügyfelek jobb és körültekintésre intőbb tájékoztatásának a biztosítását szolgálják egyes előterjesztett, fogyasztóvédelmi rendelkezéseket érintő módosítások. Egyrészt a hitelintézeti törvény negatív adóslistájával kapcsolatos szabályok pontosításra kerülnek annak érdekében, hogy egyértelmű legyen a késedelembe e sett adósok nyilvántartásának szabálya, valamint az adatszolgáltatónak a tájékoztatási kötelezettsége az ügyfél részére az adóslistára kerülés tényéről. Másrészt a hitelintézetek kötelesek lesznek devizahitel, valamint vételi jog kikötése esetén lakossági ügyfelek esetében úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozatot is kiadni. A mellékkötelezettségek érvényesítésének módját és következményeit a továbbiakban a szerződésben rögzíteni kell. Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a javasl atban foglalt módosítások, a pénzügyi konglomerátumokon belüli kockázatok figyelemmel kísérése a felügyeleti
