Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1397 szakmáját jól művelő fiatal ember, és ugyanígy adóznak a 10, 50 vagy 100 milliós éves jövedelemmel rendelkezők és milliárdosok is. Ez a rendszer tehát nem jó, és főként nem igazságos. A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint a polgároknak jövedelmük arányában progresszíven kell hozzájárulniuk a közös teherviseléshez, mert ez így igazságos. A kétlépcsős adórendszer bevezetése a mai európai mércével nézve szegény Magyarországon, ahol a jövedelemkülönbségek lényegesen nagyobb szóródást mutatnak, mint a fejlettebb országokban, n em időszerű. Ezzel egyébként kevés országban találkozunk. A rendszert érzékelhetően megkülönböztethető jövedelemkategóriák szerint jobban szét kellene húzni. Minimálisan egy középső kulcsot be kell iktatni, ami figyelembe veszi és honorálja a szorgalmas és törekvő polgár erőfeszítéseit, amit maga és családja boldogulása érdekében megtesz, és amivel közös jövőnket teszi ígéretesebbé. A Magyar Demokrata Fórum mindezt nem most fogalmazta meg, hanem javaslatai 1996 óta erre irányulnak. Az úgynevezett igazságoss ágot a kormány nem a szegénység és a szerény jövedelműek terheinek csökkentésével, illetve támogatásuk erősítésével kívánja megvalósítani, hanem a középrétegek jövedelmének megnyirbálásával. A kormány az szjakulcsok változása ellentételezésére, csakúgy, m int tavaly, a különböző kedvezmények megkurtítását, megvonását tervezi. Általánosságban le kell szögeznünk, hogy a kedvezményeket a kormányok fontos, jelent és jövőt befolyásoló társadalmi és gazdasági célok érdekében építik be az adórendszerekbe, nem ötle tszerűen adják és vonják vissza. Ez számtalan esetben hatékonyabb módszer, mint a direkt támogatás. Olyan adórendszer, amiben a jóváírás nem játszik szerepet, csak üres, elméleti fejekben létezik. A közismerten liberális gazdaság- és társadalompolitikát fo lytató Egyesült Államokban ez 35 százalékot tesz ki a bruttó szjabevételekből, ami majdnem pontosan megegyezik a jelenlegi, szocialistának mondott magyar gyakorlattal. Az adójóváírás továbbra is a bér 18 százaléka, a jogosultsági határ 1,35 millió forint, és a felső határ feletti rész 1,95 millió forintig nem emelkedik. Az azt jelenti, hogy a minimálbér felett kereső réteg adójóváírását évi 1,95 millió forintig nem valorizálják az infláció mértékével sem, ami 10 ezer forint körüli veszteséget jelent évente a szegényebbeknek. Számítási anyagokat, táblázatokat nem mellékeltek a törvényjavaslathoz, így az érintettek körét és a változás költségvetési bevételnövelő hatását nehéz megbecsülni. Mindeddig elvben az igénybe vehető kedvezmények a 100 ezer forint többs zörösét tették ki, tehát a változás drasztikus. 2003ban az átlagos adókedvezmény igénybevétele 120 ezer forint körül volt, 2004ben bizonyára magasabb. Ez tehát 20 százalékkal csökken. Tudjuk például, hogy a nyugdíj- és biztosítópénztári kedvezményt köze l 1 millióan veszik igénybe, a szellemi tevékenység után járó kedvezményt 60 ezren, a Sulinetet 300 ezren, a tandíjkedvezményt 90 ezren, és még sorolhatnám. Ha valaki mindezt igénybe veszi saját jövedelme terhére, és ezt leírja az adójából, az a nemzeti cé lkitűzésekkel összhangban cselekszik. Azzal nem segítünk senkin, ha ezt a lehetőséget elvesszük tőle. A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint itt több 10 milliárd kedvezményt vont el az állam a társadalomtól. A Magyar Demokrata Fórum ezt így természetes en nem fogadja el. A vállalkozásokat az adótörvények mintegy 120150 milliárd forint többletadóval fogják megterhelni, és ebbe még nem értjük bele a sajátos bankadót. A bankadón kívül új adónak tekinthetjük a kormány által két éve eltörö lt, majd a következetes gazdaságpolitika jegyében most megint visszahozni kívánt 25 százalékos árfolyamnyereségadót. Ugyancsak új adónemnek tekinthető a bevezetni kívánt 4 százalékos egyéni és társas vállalkozói járulék, ami 550600 ezer vállalkozót kötel ez fizetésre. Ezt a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek ki. A befizetésekből a Munkaerőpiaci Alapon belül vállalkozói alaprész jön létre. A javaslat a munkanélküliellátások körét ezzel kiterje szti az egyéni és társas vállalkozókra, amiből a vállalkozók részére munkanélkülisegély biztosítható. Ez nem rossz intézkedés, különösen, ha a vállalkozók számára szabadon választható lenne a csatlakozás. A
