Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1398 költségvetés szempontjából ez még kulturált trük knek tekinthető, mivel így várhatóan néhány évig szabad többletforráshoz jut. Végül új adónak tekinthető, hogy a regisztrációs adót kivetik a motorkerékpárokra is. Gondolom, ez az igazságosság jegyében történik. A törvényjavaslat 25 százalékkal meg kívánja emelni az osztalék és a lakások bérbeadásának adóját. Erre tavaly is történt kísérlet, akkor nem sikerült. A kormány azzal indokolja javaslatát, hogy a munka- és tőkejövedelmek adóztatását közelebb kívánja egymáshoz hozni. Ez a kísérlet az egész tervezete n végigkövethető. No de nem lehetne egyszer ennek a fordítottját alkalmazni, és azt mondani, hogy a munkajövedelmek adóját közelítsük a tőkejövedelmek adójához, mert a társadalmi igazságosság és sok egyéb dolog így talán jobban teljesülne? A Magyar Demokra ta Fórum az osztalékkal kapcsolatban elmondottaknak megfelelően nem támogatja a 25 százalékos tőzsdei árfolyamnyereségadó újbóli bevezetését. Ha egyszer a koalíció olyan világosan meg tudta indokolni két esztendővel ezelőtt, hogy ezt miért nem kell beveze tni és miért kell megszüntetni, akkor most miért törekszik az ellenkezőjére? Úgy tűnik, ahol kevés a pénz, ott az elvek is kevesek és az elvek is devalválódnak. Ugyanebbe az elutasítandó körbe tartozik a populista bankadó. Populista, mert ezzel az inkább a szocializmusra emlékeztető elvek szerinti különadóval más magas nyereségű társaságokat is lehetne sújtani, de annak népszerűségi kockázata van. Ez az adótörvény ma sem tekinthető késznek, felvetése, bevezetése kiérleletlen, ötletszerű, ilyet komoly kormán y nem tesz. A bankokat leckéztetni ma népszerű feladat, a társadalomnak nem sok empátiája van velük kapcsolatban, amiben nekik is megvan a maguk felelőssége. Különadójuk inkább népszerűsítő hatású, tehát kevés politikai kockázatot tartalmaz. Az ügy azonban gazdasági szempontból nem ilyen egyszerű. A bankrendszer ugyanis a piacgazdaság, a polgári társadalom legfontosabb gazdasági infrastruktúrája, a piacgazdaság jó működésének kulcsa. Először az egész pénzügyi szektor évi 30 milliárd forintos sarcáról volt s zó, majd maradtak a bankok és egyéb pénzintézetek. Először a bankokra speciálisan 24 százalék társasági adót kívántak kivetni, ez nem jellemző fejlett demokráciákra. Aztán átalakult, kamatadó lett belőle. A lényeg az, hogy legalább két éven keresztül 3030 milliárd forintot be kell fizetniük a bankoknak a költségvetésbe, ami kifejezetten sarc jelleget ad ennek az akciónak. Az indoklás is szokatlan: a bankok túl sokat kerestek az állami lakástámogatáson. Ez lehetséges ugyan, de ezért a feltételeket letárgyal ó kormányszerv, például a magyar kormány lehet a felelős. S ezt az adót ugyanúgy, mint minden adót, a fogyasztási lánc végén álló adózó állampolgár fogja megfizetni, vagy direkt módon, vagy a vállalkozói és a közszektorban szolgáltatásai elfogyasztásán ker esztül az árakban. Ennek áthárítására számtalan lehetősége van a bankoknak. Ha ugyanis a bankok egy ilyen érvágást simán lenyelnek, akkor nagyon nagy baj van a menedzsmenttel. A törvényjavaslat, csakúgy, mint minden szociálliberális évben, ismét jelentősen emeli az illetékeket. Ezek közül a Magyar Demokrata Fórum egy korábbi javaslatára szeretném felhívni a figyelmet. A választási kampány, az európai parlamenti választásokra való készülés során mind a négy parlamenti párt egyetértett abban, hogy az úgynevez ett haláladó, az örökösödési illeték eltörlésre lenne érdemes. Ennek nagyon egyszerű az oka. A költségvetési bevétel, amit jelent, meglehetősen alacsony, 7 milliárd forintot sem tesz ki. Csak megjegyzem, hogy a Szerencsejáték Rt. ennyi osztalékot fizetett a nyeresége után a tavalyi esztendőben. Tehát nem nagy a költségvetési hatása, de annál nagyobb a társadalmi negatívuma, hiszen egyfelől kétszer adóztat, másfelől akkor kotorászik az állampolgár zsebében, amikor a gyász legnehezebb pillanatait éli meg. (14 .00) Nemhogy az ígéretekhez híven a kormányoldal ezt figyelembe vette volna az adótörvény elkészítésénél, hanem további terheket ró örökösödési illeték címén, hiszen annak hatályát kiterjeszti. Összegezve az eddig elmondottakat, ez a törvényjavaslat sem a társadalmi igazságosság kritériumainak, feltételeinek nem tesz eleget, sem a magyar gazdaság szereplőinek a helyzetét nem