Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 12 (173. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
1345 ki nem lehet vesztes, ki nem lehet vesztese 2005nek, és ki nem lehet vesztese az előttünk álló időszaknak. Ha jobban belegondolunk és megnézzük, hogy az elmúlt két esztendőben a vállalkozások milyen változásokon mentek ke resztül, akkor sajnos azt kell megállapítanunk, hogy az elmúlt két esztendőben a hazai, magyar kis- és középvállalkozások, sőt azt is meg merem kockáztatni, a hazai nagyvállalkozások, nem voltak ennek a gazdaságpolitikának a nyertesei. Nem voltak, pedig tu djuk jól, hogy a hazai kis- és középvállalkozások adják a bruttó hazai termék körülbelül 50 százalékát, és a hazai vállalkozások (Kuncze Gábor közbeszólására:), kedves Kuncze Gábor, foglalkoztatják a munkavállalók közel kétharmadát. Nem mindegy tehát, hogy milyen az a gazdasági környezet, amelyben ezek a hazai vállalkozások működnek. (Kuncze Gábor közbeszólásaira:) Elnök Úr! Kuncze Gábor folyamatosan kiabál itt közbe. Engem nem zavar; ha önt sem zavarja, akkor folytatnám a hozzászólásomat. Nézzük meg tehát, hogy az elmúlt két esztendőben mi történt; a támogatások területén mi történt, az adók területén mi történt és a járulékok területén mi történt. 2002ben ez a kormány azzal kezdte a működését, hogy a Széchenyitervet leállította. Csillag István miniszter urat tudnám idézni, aki azt mondta, hogy ha nincsen Angliában sem Cromwellterv, nincsen Ausztriában sem Mária Teréziaterv, akkor itt sincs szükség semmiféle vállalkozói támogatásra. Nem volt igaza a miniszter úrnak, hiszen Angliában van ilyen terv, és mű ködik is ilyen program, Ausztriában úgyszintén működik, de hát értettek ebből a vállalkozók; nem számíthatnak a magyar kormány további támogatására. Ez be is következett: az elmúlt két évben sem az Európaterv, sem a kitalált Smart Hungary program nem tudt a beváltani a reményeket. Ma már a vállalkozók inkább csak small Hungarynek nevezik azt a programot, amit annak idején Csillag István elkezdett; sajnos minimális, nagyon kevés olyan pályázatot tudtak támogatni, amelynek érdemi hatása lett aztán a gazdaságr a. Ígéretből tehát nem volt hiány, de szembesülni kellett azzal, hogy nincsenek ilyen állami támogatások. De nézzük meg, az adó területén mi történt. Az elmúlt esztendőkben jelentős mértékben nőtt a vállalkozók adóterhe, minden vállalkozó arra panaszkodik, hogy az elmúlt években új adók jelentek meg: környezetterhelési díj ökoadóval, levegőterhelési díj, vízterhelési díj, talajterhelési díj, aztán megjelent az energiaadó, amelyet a lakosságra háríthatnak át könnyen a nagyfogyasztók, megjelent a cégautók adó ja, ami duplájára növelte a cégautók adómértékét, a cégbejegyzési illetékek radikálisan emelkedtek. Erre mindig azt hallottuk, hogy ezek évek hosszú során nem emelkedtek, most itt az idő, hogy emelkedjenek. Nemcsak a tavalyi esztendőben, hanem úgy tűnik, a következő években is az illetékmértékek jelentősen növekednek, ami a vállalkozásalapítás körülményeit nehezíti meg. A sort lehetne folytatni, hiszen több ilyen intézkedése is volt a kormánynak. Innovációs járulék került bevezetésre, ami szintén a vállalko zókat sújtja - kiderült az elmúlt időszakban, hogy ez csak a bürokráciát növelte, és igazából a kormány nem tette lehetővé, hogy ebből reálisan pályázzanak fejlesztésre a vállalkozások, hiszen pályázat nélkül kíván a kormány több mint kétmilliárd forintot elkölteni ebből a keretből , és nőtt a rehabilitációs hozzájárulás összege is. Azt állapíthatjuk meg tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy a hazai vállalkozások bizony nem voltak a nyertesei az elmúlt időszaknak. Sajnos, előrepillantva a terhek további n övekedésével kalkulálhatunk, hiszen a beterjesztett adótörvényekben már ez szerepel; új elvonási formák jelennek meg, vállalkozói járulék, emelkedő illetékterhek vannak, az osztalékadó mértéke növekszik és így tovább. Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Ön soksz or beszél arról, hogy a gazdaság milyen lendületes állapotban van. Reméljük, hogy igaza lesz önnek. Azonban ne feledkezzen el arról, hogy több százezer olyan hazai kis- és középvállalkozás van, aki ebből egyelőre még semmit sem érez; egyelőre a terhek növe kedését érzi, egyelőre azt érzi, hogy egyre kevesebb fejlesztési forrása van, egyre kevesebbet tud a munkahelyek számának bővítésére fordítani. (Az elnök a csengő
