Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. október 11 (172. szám) - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
1304 Ehhez képest valóban hideg zuh any a mostani közigazgatási, minisztériumi átszervezés. Azt lehet mondani, hogy a legnagyobb vesztese a 2004es új Gyurcsánykormány minisztériumi struktúrájának a sport világa lesz, hisz maga a sport mint olyan, megszűnik minisztériumi képviselettel rende lkezni. Tudjuk jól, hogy egy miniszterelnöknek ezer feladata van, ezer olyan dologban vesz rész, aminek a célja, hogy a különböző érdekek egyensúlyát, érvényesítését megtalálja. Tudjuk jól, hogy a legnagyobb munkabírású minisztereknek sem adódik arra ideje olyan kérdések mellett, amelyek a kormány globális irányítását, koordinációját célozzák, hogy részletekkel törődjenek. Így én nem hiszek abban, hogy a Gyurcsánykormányban a miniszterelnök alá rendelt esetleges sportügyek megfelelő súllyal szerepelhetnek. Nem támasztja alá ezt a jelenlegi miniszterelnök sportminiszterként volt regnálása sem, hiszen azt lehet mondani, hogy ez a bő egy év, másfél év, amíg a minisztériumot Gyurcsány Ferenc vezette, gyakorlatilag a sport területén a pangás időszaka volt. Nem t örténtek lényeges fejlesztések, nem történt a sport lényeges változása sem, és amint Gémesi György képviselő úr is mondta, bizony, bizony az egy jelzés értékű dolog, hogy a sportminiszter pont az olimpia alatt nyújtja be a lemondását. Tehát ez nem afelé mu tat, hogy a sport világa megfelelő módon lesz képviselve és vive. Azért is fura ez a dolog, mert bár Gémesi képviselőtársam elsősorban a versenysport, az egyesületi sport, az olimpikonok szemszögéből közelítette meg a sport területét, messze túlmutat ezen a sport. Tudnunk kell, hogy a sport mindenkié, minden magyar állampolgáré, a sporttevékenységet pedig, ha azt szeretnénk, hogy egészséges nemzet legyünk, egészségesebb nemzedékek nőjenek fel, bizony hangsúlyosan kell megjeleníteni. Csáky képviselő úr elmon dta a törvényjavaslattal kapcsolatosan az egészségügyre vonatkozó elképzeléseit, gondolatait. El kell mondani, hogy sokkal kevesebb beteg ember lenne, sokkal kevesebb egészségügyi ellátásra szoruló állampolgár lenne ma Magyarországon, ha a sporttevékenység , a szabadidős sporttevékenység sokkal nagyobb hangsúlyt kapna. Az Ifjúsági és Sportminisztérium '99 és 2002 közötti működése során nagy hangsúlyt fektettünk a különböző szabadidős programok finanszírozására, meghirdetésére, emberek százezreinek, millióina k megmozgatására a különböző szabadidősportos tevékenységekkel. Sajnos, ez az irány az elmúlt két évben kicsit leülőben volt, inkább a versenysport kapott hangsúlyt. Holott, ha azt szeretnénk, hogy azok az egészségügyi mutatók, amelyek már az iskoláskorú g yermeknél, mondjuk, a gerincelváltozásokkal kapcsolatban megjelennek, vagy hogy az idősebb korosztálynál a különböző érrendszeri, keringési megbetegedések mutatói javuljanak, e problémák kezelésének egyik legjobb és legolcsóbb módja, ha a megelőzést válasz tjuk, azaz a testmozgást, a testmozgásban, a sportolásban gazdag szabadidős tevékenységet. Meggyőződésem, hogy egy miniszterelnöknek a sok százezer, millió embert megmozgató szabadidős sporttevékenység koordinációjára nem lesz ideje, és az apparátuson belü l sem fog tudni annyi szakembert alkalmazni, hogy ezeket megfelelően kezeljék és vinni tudják. Úgyhogy ilyen szempontból aggodalommal néz a Fidesz is, illetőleg a sportszerető társadalom is a Sportminisztérium megszüntetése irányába. Én teljes egészében sz emélyesen is támogatom Gémesi György képviselőtársam javaslatát. Ne vegyük el a sportot az emberektől! A sportolás lehetőségét a legjobb módon egy központi államigazgatási szerv, egy minisztérium tudja képviselni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz pad soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Domokos László képviselő úrnak, Fidesz. DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban azt gondolom, hogy ilyen késő este, tíz órakor is mértékadó témát tárgyal a parlament, nem először az elmúlt két évben. Talán sok fontos, meghatározó kérdéskörben kisebb létszámban érdemibb vitát lehet folytatni, bár a hozzászólók száma nem is olyan kevés lesz, ellentétben azzal, amint Gémesi György képviselőtársam ezt említette.
