Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 7 (162. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GYIMESI JÓZSEF, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
122 részvételü k az ügyek elintézésében. Harmadsorban azért nagy jelentőségű a törvényjavaslat, mert vannak olyan ügyek, amikor azok természete miatt sürgős, esetleg azonnali beavatkozásra van szükség, de el kell érni, hogy a beavatkozás minél hatékonyabb legyen. Az ügy jelentőségéhez méltó volt az előkészítés. Egy többéves előkészítő folyamatról van szó, hiszen a változtatásról szóló döntés még az előző ciklusban született meg. Az előkészítés során figyelembe vették a jogalkalmazók tapasztalatait, a jogtudomány álláspont ját. Nem véletlen, hogy az előkészítésért felelős kodifikációs bizottság vezetője Kilényi Géza professzor úr, volt alkotmánybíró volt. Amellett, hogy létrejött ez a kodifikációs bizottság, az Országgyűlésben is létrejött egy albizottság. Viszonylag szokatl an, hogy már az előkészítés során is figyelemmel kísérhettük ezt a tevékenységet. Az albizottság megalakulása előtt két országgyűlési bizottság együttes ülésén megtárgyalhattuk a koncepciót, az albizottságnak pedig lehetősége volt arra, hogy a törvényjavas lat korábbi tervezetét megtárgyalja, és elmondhatjuk, hogy a végleges szöveg kialakításakor számos észrevételünket figyelembe vették. Szeretném elmondani, hogy az albizottság munkája természetesen még nem fejeződött be. Ahogy abban az albizottság megalakul ásakor megállapodtunk, az albizottság még át fogja tekinteni azokat a módosító indítványokat, amelyeket képviselőtársaink vagy esetleg a többi bizottság benyújt, illetve ha szükséges, lehetőség lesz arra, hogy az albizottság tagjai maguk is nyújtsanak be m ódosító indítványt. Erre az albizottsági ülésre természetesen még az országgyűlési részletes vita megkezdése előtt sor fog kerülni, és remélem, hogy számos olyan kérdésben meg tudunk állapodni, amelyek kodifikációjával jobbá tehetjük a törvényjavaslatot. ( 10.10) A bizottság ülésén számos olyan kérdés felmerült, főleg ellenzéki képviselők részéről, amire meggyőződésem szerint a kormány jelen lévő képviselői megnyugtató választ adtak, de erről nyilván majd a kisebbségi vélemény előadója fog szólni. Ami számom ra még igen fontos volt, hogy a kormány képviselői, ahogy az előkészítés során, most is egyértelművé tették, hogy hajlandók arra, hogy minden olyan módosító indítványt, amely valóban előremutató, és segíti, hogy a törvényjavaslat céljai minél jobban teljes üljenek, befogadják, és őszintén remélem, hogy ezeknek az elfogadásával valóban egy jó törvényt, olyan törvényt fogunk megalkotni, amely az elődeihez hasonlóan évekre, évtizedekre meghatározza a magyar közigazgatást. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Gyimesi József képviselő úrnak. DR. GYIMESI JÓZSEF , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! A FideszMagyar Polgári Szövetség képviselői az alkotmány- és igazságügyi bizottságban erős bírálatot fogalmaztak meg a törvényjavaslattal szemben. Bírálták a törvényjavaslat tartal mát, szerkezetét és a magyar nyelv szabályaitól idegen megfogalmazásait, mondatszerkesztési megoldásait. A számtalan egyeztetésen, ellenőrzésen átesett törvényjavaslatban ugyanis olyan hiba is előfordul, hogy például a törvényjavaslat megyei jogú város ker ületéről beszél, és ezt nem tekinthetjük egyszerű elírásnak vagy - ahogyan az előterjesztő képviselője mondta a bizottság ülésén - tollhibának. Tartalmilag nem sok újat hozott ez a törvényjavaslat a jelenleg hatályos 1957. évi IV. törvényhez ké pest, de a szakma felfokozott várakozásához képest sem. Néhány kétségtelenül fontos módosítás, amelyre szükség volt, nem indokolta volna egy teljesen új törvény megalkotását. Szerkezetében sem vált áttekinthetőbbé, lényegében megőrizte a jelenleg hatályos törvény szerkezetét, de egyes rendelkezéseinek újrafogalmazása, agyonmagyarázó megfogalmazásai, úgy tűnik, öncélú
